Adóazonosító jel: az állami adóhatóság által a magánszemély részére megállapított 10 számjegyű azonosító, amelyről hatósági igazolvány (adóigazolvány) kerül kiállításra.

Adóköteles bevételek: Egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói adóalap megállapításának kiindulópontja a személyi jövedelemadóról szóló törvény X. fejezete és 10. sz. melléklete szerinti előírásnak megfelelően. Egyszeres könyvvitelt vezető társas vállalkozás esetén a számvitelről szóló törvény 109.§-a szerint az adózás előtti eredmény meghatározásánál figyelembe veendő, eredménylevezetésben szereplő bevétel.

Adószám: az állami adóhatóság által az adózó azonosítására, bejelentkezését követő nyilvántartásba vétele céljából képzett 11 számjegyű azonosító, amelynek 1-8. számjegye a törzsszám, a 9. számjegy az ÁFA kód, 10-11. számjegy: az illetékes adóhatóság kódja. 

Adózás előtti eredmény: Kettős könyvvitelt vezető társas vállalkozásnál a szokásos vállalkozási eredmény és a rendkívüli eredmény együttes összege, a társasági adóalap számításának kiindulópontja. Egyszeres könyvvitelt vezetőknél az eredménylevezetés szerinti adóköteles bevételek és a ráfordítások különbözete.

Adózott eredmény:  A számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodók esetén az adózás előtti eredmény és a bevallás szerinti fizetendő társasági adó különbözete.

Alapnyilvántartás: a személyi jövedelemadóról szóló törvény 5. sz. melléklete szerint az önálló tevékenységet végző magánszemélyek által az adóköteles jövedelem megállapítása céljából vezetendő nyilvántartás, amely lehet:
- pénztárkönyv vagy naplófőkönyv                                   
- bevételi és költségnyilvántartás
- bevételi nyilvántartás         

Alkalmazott részére kifizetett jövedelem: az egyéni vállalkozó vállalkozói adóalapjával szemben költségként elszámolható kiadási tétel, az egyéni vállalkozóval munkaviszonyban álló magánszemély részére kifizetett bruttó bér, továbbá jogszabály vagy munkaszerződés vagy külön megállapodás alapján a vállalkozót terhelő, alkalmazottnak járó juttatás, kifizetés.

Általános Szerződési Feltételek: Mint kiegészítő szerződési jogként kötelező alapelvek, amelyek szerint az ügyfelek ás a bank közötti forgalom lebonyolódik.  

Átalányadózás: a személyi jövedelemadóról szóló törvény 50-57.§-a szerint külön adózó jövedelem, amely adóévenként választható. Az egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelem szerinti adózás helyett ezt a módot akkor választhatja:
- ha az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben az egyéni vállalkozói bevétel a 4 millió Ft-ot nem haladta meg és
- nem áll munkaviszonyban és
- az általános forgalmi adó törvény szerint alanyi adómentes - év/vagy kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet folytat - feltéve, hogy az egyéni vállalkozói bevétele az adóévben nem haladja meg a 4 millió Ft-ot.
Az az egyéni vállalkozó is választhatja továbbá, akinek a vállalkozói igazolványában feltüntetett tevékenysége az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenység, feltéve, hogy e választást közvetlenül megelőző adóévben vállalkozói árbevétele a 18 millió Ft-ot nem haladta meg és nem áll munkaviszonyban.
Az átalányadózásra való jogosultság megszűnik, ha a magánszemély nem teljesíti számla, nyugtaadási kötelezettségét.
A bevételeket a személyi jövedelemadó törvény 4. és 10. sz. melléklete szerint veszi figyelembe. Az átalányadó alapját a bevételből az 53.§ szerinti költséghányad levonásával állapítja meg, amely tevékenységi körönként eltérő. Az átalányadózáskor a felmerült összes költséget elszámoltnak kell tekinteni. Az átalányadó összege a jövedelem teljes összegére éves szinten százalékos mértékben kerül meghatározásra.
 
Bankgarancia: Az ügyfél megbízása alapján a Bank fizetési kötelezettséget vállal az ügyfél egyéb, garanciális kötelezettségei (pl. jólteljesítési, ajánlattételi stb.) teljesítésére a kedvezményezett felé.
 
Bankzsiró (Giro): Bankok közötti átutalás.  

Befektetett eszköz: a számviteli törvény szerinti olyan eszköz, amelynek az a  rendeltetése, hogy a tevékenységet, működést tartósan legalább 1 éven túl szolgálja. Csoportosítása: immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett pénzügyi eszközök.

Befektetett pénzügyi eszközök: a számviteli törvény értelmében a mérlegben azokat az eszközöket (részesedés, értékpapír, adott kölcsön) kell kimutatni e címen, amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, adott át más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre (osztalék, kamat) tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el.

Beruházás: a rendeltetésszerűen még használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszköz bekerülési értékének megfelelő, az eszköz beszerzésével, létesítésével kapcsolatban eddig felmerült költségek összege.

Beszámoló: a számviteli törvény 4.§-a alapján a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően meghatározott szerkezetben készített, valós és megbízható képet mutató jelentés.      Részei: mérleg (egyszerűsített mérleg), eredménykimutatás (eredménylevezetés), kiegészítő melléklet. Az alábbi formákban készíthető:
- éves beszámoló                              
- egyszerűsített éves beszámoló
- egyszerűsített beszámoló
 
Beszedési megbízás: ld. Inkasszó     

Betéti Társaság: a létesítésére irányuló társasági szerződéssel a tagok arra vállalnak kötelezettséget, hogy üzletszerű közös gazdasági tevékenységet folytatnak, oly módon, hogy legalább 1 tag (beltag) felelőssége korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg egy másik tag (kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles. Jogi személyiséggel nem rendelkező társasági forma.

Bevételi és költségnyilvántartás: a személyi jövedelemadóról szóló törvény 5. sz. melléklet 2. pontja szerint a fenti alapnyilvántartást vezet az a nem egyéni vállalkozó önálló tevékenységet folytató magánszemély:
- aki a jövedelmét a tételes költségelszámolással állapítja meg, de ÁFA
levonási jogot nem érvényesít, és nem kötelezett ÁFA fizetésére
- alkalmazottat, segítő családtagot nem foglalkoztat
- mezőgazdasági őstermelő választása szerint, ha ÁFA levonási jogot nem érvényesít.
A bevételi és költségnyilvántartásban sorszámmal, dátummal, a kifizető megnevezésével és a tevékenység megjelölésével kell feltüntetni az egyes tevékenységek bevételének teljes összegét és az egyes tevékenységekhez tartozó, költségként elszámolható kiadásokat. Év végén a jövedelmet tevékenységenként kell meghatározni.

Bevételi nyilvántartás: a személyi jövedelemadó törvény 5. sz. melléklet 3. pontja szerinti alapnyilvántartás, amelyet vezethet:
- a mezőgazdasági őstermelő a nem kifizetőtől származó bevételei tekintetében
- az az önálló tevékenységet folytató magánszemély, aki a jövedelmét a bevételéből költséghányad vagy jövedelemhányad alkalmazásával számolja el.
A bevételi nyilvántartásban sorszámmal, dátummal és a kifizető megnevezésével kell feltüntetni a bevételek teljes, adóelőleggel nem csökkentett összegét és a levont (befizetett) adóelőleget.
Biztosíték-típusok: Bármely biztosítéki érdekeltség, beleértve, de nem kizárólag a zálogjogot, az engedményezést, az óvadékot, a kezességet, feltételhez kötött adásvételt vagy más jogcímfenntartásos megállapodást, illetőleg egyéb megállapodást vagy megegyezést, amelynek gazdasági, illetőleg kereskedelmi hatása biztosítékhoz hasonló és a bank részére követelést tesz lehetővé az adós vagyonán vagy annak egy részén.
Bubor: Az a forintkamatláb, amelyet a meghatározott Kamatidőszakra azaz két banki munkanappal megelőző napon 11. 00-kor (budapesti idő szerint) vagy ez idő tájt jegyeznek, a megfelelő kamatidőszakok első napjára, és amelyet a Magyar Nemzeti Bank a budapesti bankközi piacon a Reuters képernyő BUBOR oldalán tesz közzé. A Magyar Nemzeti Bank által közzétett BUBOR-kamatláb azon kamatlábak matematikai átlaga (két tizedes jegyig felfelé kerekítve), amelyet a budapesti bankközi piacon a megfelelő BUBOR-jegyző bankok ajánlanak a megfelelő időszakra, feltéve, hogy két jegyző bank közzéteszi az ilyen hitelkamatlábakat

Cégforma: gazdasági társaság csak a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott formában alapítható (formakényszer). A cégforma mindenkor része a cég teljes és rövidített nevének.
A formák áttekintése:
- jogi személyiség nélküli társaságok (közkereseti és betéti társaság)
- jogi személyiségű társaságok (korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság
közös vállalat). A gazdasági társaságok minden formája jogalany.        
 

Cégjegyzés: a képviselet írásbeli megnyilvánulása. A társaság cégjegyzése úgy történik, hogy a képviseletre jogosultak az iratokat a társaság cégneve alatt, a hiteles cégaláírási nyilatkozatnak megfelelően saját névaláírásukkal látják el.
Cégjegyzés formái: önálló vagy együttes a társaság alapdokumentumában foglaltaknak megfelelően.

Cégjegyzékszám: a cég cégjegyzékben való nyilvántartására szolgáló, a Cégbíróság által adott azonosító.

Céltartalékok: kettős könyvvezetés esetén az adózás előtti eredmény terhére képzett forrás, amely az óvatosság számviteli alapelvnek megfelelően fedezetet teremt a tárgyidőszakból eredő, de a következő év(ek)ben várhatóan jelentkező kötelezettségekre, jövőbeni költségekre. Egyszeres könyvvezetés esetén a céltartalékot csak az egyszerűsített mérlegbe kell beállítani, de a naplófőkönyvben nem könyvelendő.  

Egyéni vállalkozó: a személyi jövedelemadóról szóló 1990. évi V. törvény2. § -a szerint egyéni vállalkozónak (a továbbiakban: Egyéni Vállalkozó) minősül minden olyan természetes személy:

-  aki egyéni vállalkozói igazolványa alapján vállalkozási tevékenységet végez

- az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatályba lépését megelőző jogszabályok alapján kisiparosnak, magánkereskedőnek minősült

- külön jogszabály rendelkezései szerint egyéni egészségügyi vállalkozó

- külön jogszabály rendelkezései szerint magán-állatorvosi tevékenységet folytat.

- külön jogszabály rendelkezései szerint szociális szolgáltató tevékenységet vállalkozói engedély birtokában végzi. 

Egyszeres könyvvitel: a számviteli törvény szerint a vállalkozói körben 2003. december 31-ig alkalmazható könyvvezetési forma, amelynél a gazdálkodó a kezelésében, a használatában, tulajdonában lévő pénzeszközökről és azok forrásairól, továbbá a pénzforgalmi gazdasági műveletekről, a pénzforgalmi műveletekhez közvetve kapcsolódó végleges vagyonváltozásokról, a nem pénzben kiegyenlített bevételekről és ráfordításokról vezet folyamatos nyilvántartást. A beszámoló összeállításához a pénzforgalmi könyvviteli nyilvántartás mellett a gazdálkodó egyéb eszközeiről, forrásairól részletező nyilvántartásokat vezet.
 
Egyszerűsített beszámoló: a számviteli törvény szerint az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó üzleti évről készített beszámolóformája. Részei: egyszerűsített mérleg, eredménylevezetés.

Egyszerűsített éves beszámoló: a számviteli törvény szerint a kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó által választható beszámolási forma. Részei: mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet. Készítésének feltétele, hogy a vállalkozás két egymást követő időszaki beszámoló adatainál 3 nagyságot jelző mutató közül (mérleg főösszeg: 150 millió Ft, értékesítés nettó árbevétele 300 millió Ft, átlagos foglalkoztatotti létszám: 50 fő) kettő nem haladja meg a határértéket. Az egyszerűsített éves beszámoló mérlege, illetve eredménykimutatása abban különbözik az éves beszámolótól, hogy kizárólag az éves beszámoló nagybetűvel és római számmal jelölt tételeit tartalmazza. 

Egyszerűsített mérleg szerinti eredmény: az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozás számviteli beszámolójában kimutatott, a fizetendő társasági adó és a jóváhagyott osztalék levonása utáni adózott eredmény.

Elhatárolt veszteség: a társas vállalkozások esetén a társasági adóalap negatív összege, amely a tárgyévet követő adóévekben a társasági adó törvény 17.        §-ában foglaltak figyelembe vételével a vállalkozó döntése szerinti megosztásban az adóalapot csökkenti. Egyéni vállalkozónál a személyi jövedelemadó törvény szerinti negatív vállalkozói jövedelem kategória.

Eredménytartalék: a számviteli törvény szerint a saját tőke változó eleme, amely elsősorban a tárgyévet megelőző években folytatott vállalkozási tevékenység mérleg szerinti eredményének halmozott összegét mutatja, ezáltal az előző évek gazdálkodásának a saját tőkéhez való hozzájárulását, a saját tőkére gyakorolt hatását tükrözi.

Értékelési tartalék: a számviteli törvény szerint a kettős könyvvitelt vezető vállalkozásnál a piaci értékelésbe bevont befektetett eszközöknél a piaci érték és a könyv szerinti érték közötti pozitív különbözet összessége, amely a mérlegben az adott eszközcsoportonként értékhelyesbítésként, a forrás oldalon a saját tőke elemei között értékelési tartalékként kerül kimutatásra.

Értékcsökkenési leírás: a számviteli törvény szerint az immateriális javak és tárgyi eszközök beszerzési értéke és a hasznos élettartam végén várható maradvány érték különbözetének költségkénti elszámolása a használatba vételt követően az eszköz hasznos élettartama alatti években. A terv szerinti értékcsökkenést üzembe helyezéskor a várható fizikai és technológiai elhasználódás figyelembe vételével kell megállapítani. Terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni az eszköz feleslegessé válása, megrongálódása, megsemmisülése, továbbá a hiány és a piaci érték könyv szerinti érték alá történő tartós és jelentős csökkenése esetén. A társasági adó törvény az értékcsökkenési leírás adóalap terhére történő elszámolására meghatározott leírási kulcsokat fogad el. Egyéni vállalkozók esetében a személyi jövedelemadó törvény 11. sz. melléklet II. pontja szabályozza a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz és a nem anyagi javak beszerzési értékének a törvény szerinti leírási kulcsok figyelembe vételével történő elszámolását.
 
Értékpapír: értéket képviselő forgalomképes okirat, amely hitelviszonyt (kötvény, kincstárjegy, letéti jegy) vagy részesedési viszonyt (részvény), illetve áru feletti rendelkezési jogot (közraktárjegy) foglalhat magában. A számviteli törvény szerint lehet befektetett eszköz, ha tartós befektetési céllal szerezték be, illetve lehet forgóeszköz, amennyiben forgatási céllal, éven belüli árfolyamnyereség és/ vagy kamatbevétel realizálása érdekében szerezték be.

Értékpapír bekerülési értéke: a számviteli törvény szerint az értékpapír beszerzési értéke, amely nem tartalmazhatja a vételárban lévő kamatot.

Eszközök: a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodók esetén a mérlegben eszközként kell kimutatni a vállalkozó rendelkezésére, használatára bocsátott, a működést szolgáló befektetett és forgóeszközöket (bérbevett eszközök kivételével), függetlenül attól, hogy azok tulajdonjoga csak törvényben, szerződésben rögzített feltételek teljesítése esetén kerül át a vállalkozóhoz. Kettős könyvvezetés esetén a mérleg eszközök oldalán kerül bemutatásra az aktív időbeli elhatárolás is.
Éves beszámoló: a számviteli törvény szerint kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó által készítendő beszámolási forma. Részei: mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet. Nem része, de el kell készíteni az üzleti jelentést is.

Fedezet : Egy hitel vagy egyéb kötelezettség biztosítéka, pl. áruk, értékpapírok, ingóság, ingatlan stb. feletti rendelkezési jogról történő átmeneti lemondás  

Fióktelep: az a telephely, amely nem a székhely közigazgatási területén található.

Fizetendő társasági adó: a társasági adóbevallással egyezően a társas vállalkozás tárgyévi adóalapja után fizetendő adó (18 %) összege.

Forgalmi jutalék: A folyószámla forgalma után számított jutalék.

Források: A vállalkozás vagyonának, eszközeinek fedezetét jelenti, amely lehet saját és idegen forrás. A számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodóknál a mérlegben forrásként kell kimutatni a saját tőkét, a céltartalékot, kötelezettségeket, továbbá egyszeres könyvvitel esetén a tartalékot, kettős könyvvitel esetén a passzív időbeli elhatárolást.

Fő tevékenységi kör: egyéni vállalkozónál a vállalkozó igazolványban, társas vállalkozásnál a létesítő okiratban, illetve a cégjegyzékben megjelölt tevékenységi kör a KSH által kiadott nómenklatúra (9008/1997. (SK.7.) KSH közlemény a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszeréről) szerint.

Garancia: Az ügyfél megbízása alapján a Bank önálló fizetési kötelezettséget vállal a kedvezményezett felé.  

Hátrasorolt kötelezettség: a számviteli törvény szerint a kettős könyvvitelt vezető gazdálkodók beszámolójában minden olyan kapott kölcsön, amelyet:            - ténylegesen a vállalkozás rendelkezésére bocsátottak és
- a vonatkozó szerződés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható a vállalkozó adóssága rendezésébe, valamint
- a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll, azt a vállalkozó felszámolása vagy csődje esetén csak a többi hitelező kielégítése után kell kiegyenlíteni,
- a kölcsön visszafizetési határideje vagy meghatározatlan vagy jövőbeni eseményektől függ, de eredeti futamideje öt évet meghaladó időtartamú és a       - - kölcsön törlesztése az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges.
 
Hitelkeret: a szerződésben meghatározott maximális összeg, amelyet a bank a szerződés feltételeinek megfelelően az adós rendelkezésére tart.
 
Hitelképesség: A bank ügyfelének fizetőképessége és egyéb pozitívan értékelendő tulajdonsága.

Hitelköltségek: Az összes költség, mely a hitel felvevőjét a hitel igénybevételével kapcsolatban terheli.

Immateriális javak: a számviteli törvény szerint olyan értékkel bíró, nem anyagi javak, eszközök, amelyek tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet. Lehetséges csoportosítása: alapítás-átszervezés aktivált értéke, kísérleti fejlesztés aktivált értéke, vagyoni értékű jogok (kivéve: ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog),  üzleti vagy cégérték (Good will), szellemi termékek. Egyéni vállalkozóknál a személyi jövedelemadó törvény nem anyagi javak címszó alatt definiálja, a legalább 1 éven túl a vállalkozási tevékenységet szolgáló tárgyi alakot nem öltő vagyoni értéket, vagyoni jogot hordozó forgalomképes dolgot. Csoportosítása: vagyoni értékű jog, üzleti vagy cégérték, szellemi termék.

Inkasso: Egy olyan fizetési forma, ahol a kedvezményezett kezdeményezi a fizetésre kötelezett számlájának megterhelését.

Jegyzett tőke: az a tőkerész, amelyet a tulajdonosok alapításakor, illetve tőkeemeléskor időbeli korlátozás nélkül bocsátanak a vállalkozás rendelkezésére, azért, hogy abban tagsági jogot, tulajdoni részesedést szerezzenek. Gazdasági társaságok esetén cégbírósági bejegyzése a létesítő okiratban foglaltak szerinti összegben történik meg. A jegyzett tőke elnevezése cégformától függően eltérő:
- közkereseti társaságnál: vagyoni hozzájárulás
- betéti társaságnál: vagyoni betét
- korlátolt felelősségű társaságnál: törzstőke
- részvénytársaságnál: részvénytőke vagy alaptőke.
 
Jóváhagyott osztalék: a gazdasági társaság legfőbb szerve által az éves beszámoló elfogadásakor megállapított, a tulajdonosok részére fizetendő részesedés a tárgyévi, illetve előző években felhalmozott adózott eredményből.

Jóváírás: a bank által a vállalkozás pénzforgalmi számláján könyvelt beérkezett pénzbevétel.  

Kamat: A rendelkezésre bocsátott tőkéért járó térítés.

Kamatláb: A tőke egy évre kiszámított, százalékban kifejezett kamatának mértéke.

Kamattámogatás, támogatott hitelek: olyan hitel, amelyhez valamely kormány által biztosított vissza nem térítendő kamattámogatás kapcsolódik.

Kezesség: Olyan, az adósért szerződében vállalt jövőbeni fizetési kötelezettség, amely akkor lép életbe, ha az adós a hitelezőjével szemben nem teljesít.

Kapcsolt vállalkozás a kártya konstrukció termékleírás értelmezésében:
Egyéni vállalkozás tekintetében:  azon vállalkozások, amelyekben a hitelfelvevő egyéni vállalkozó többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik.
Többségi irányítást biztosító befolyásnak minősül ha az adott személy közvetlenül rendelkezik az adott vállalkozásban a vagyoni hozzájárulás vagy a szavazatok több mint 50 %-ával, illetve e nélkül is, ha jogosult a vezető tisztségviselők, felügyelő bizottsági tagok többségének kinevezésére, leváltására.
Társas vállalkozás esetében:
Kapcsolt vállalkozás I.: a közvetlen tulajdonosok köre.
Kapcsolt vállalkozás II.: az 50 %-os részesedésnél nagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező tag esetén azok a gazdasági társaságok, amelyeknél ugyanezen tulajdonos szintén többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik.
Kapcsolt vállalkozás III.: azok a vállalkozások, ahol a hiteligénylő vállalkozás rendelkezik többségi irányítást biztosító befolyással.  

Képviselő, képviselet: azt jelenti, hogy a társaság helyett és nevében valamely személy(ek) jognyilatkozatok tételére jogosultak, amely nyilatkozat által maga a társaság válik jogosítottá és kötelezetté.
Képviselet fajtái:
-         törvényen alapuló képviselet (vezető tisztségviselő a gazdasági társaságnál)
- származékos képviselet (a törvényes képviselő meghatalmazása révén más személy).

Készfizető kezes: a Polgári Törvénykönyv szerint a szerződés teljesítését biztosító mellékkötelezettség, személyi biztosíték. A kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette teljesíteni. Készfizető kezesség esetén a kezes nem követelheti, hogy a jogosult a követelést először a kötelezettől hajtsa be. 

A konstrukcióban készfizető kezességet vállaló magánszemély:

Egyéni Vállalkozók esetében - az Egyéni Vállalkozótól különböző - egy nagykorú Magyarországon min. 3 éve állandó lakóhellyel rendelkező Európai Unió tagállam-állampolgár magánszemély kezessége elegendő.

Gazdasági Társaság esetén a készfizető kezesnek annak vagy azoknak a közvetett vagy közvetlen tulajdonos, Magyarországon min. 3 éve állandó lakóhellyel rendelkező Európai Unió tagállam állampolgár magánszemélyeknek kell lenniük, akik a Gazdasági Társaságban egyedül vagy együttesen legalább 50%-os közvetett vagy közvetlen tulajdonnal rendelkeznek.

Betéti társaság esetén legalább egy kültag kezességvállalása (is) szükséges. Amennyiben a beltagok rendelkeznek legalább 50%-os tulajdonrésszel, a beltagok kezességvállalása mellett legalább egy kültag kezességvállalása is szükséges.
Részvénytársaságok esetén amennyiben nincs legfeljebb 5 részvényesnek együttesen 50%-os tulajdoni részesedése, vagy a Részvénytársaság így dönt, az igazgatóság elnöke vagy a vezérigazgató lesz a magánszemély készfizető kezes.

Szövetkezet esetén a készfizető kezesnek annak vagy azoknak a közvetett vagy közvetlen tag, Európai Unió tagállam állampolgár magánszemélyeknek kell lenniük, akik a Szövetkezetben a legnagyobb, de legalább 10%-os tulajdoni részesedéssel rendelkeznek. Amennyiben nincs egy tagnak legalább 10%-os tulajdoni részesedése akkor több, de legfeljebb 5 olyan személy készfizető kezességvállalása szükséges, akiknek együttesen van legalább 10%-os tulajdoni részesedése. Amennyiben nincs legfeljebb 5 tagnak együttesen 10%-os tulajdoni részesedése, vagy a Szövetkezet így dönt, az igazgatóság elnöke vagy az ügyvezető elnök lesz a magánszemély készfizető kezes.
- kezes csak olyan fenti feltételeknek megfelelő magánszemély lehet, aki a kártya konstrukcióban jelenleg nem vállal senkiért készfizető kezességet és egyéni vállalkozóként sem veszi igénybe a konstrukció nyújtotta hitelt,
- nem lehet kezes, aki hitelfelvevőként vagy kezesként részt vett a konstrukcióban és a hitel nem vagy csak jelentős késéssel került visszafizetésre (részletesen lsd. Üzletszabályzatban).

Készletek állományváltozása:
társas vállalkozásnál a számviteli beszámolóban kimutatott, leltárral alátámasztott fordulónapi zárókészlet értéke mínusz az üzleti év nyitó készlet adata (=előző üzleti év záró adata, előző üzleti év beszámolója fordulónapján lévő készletérték). Egyéni vállalkozónál az adóév végén leltárral felvett készlet értéke és az előző adóév végén meglévő készlet leltárérték közötti különbözetként számszerűsíthető.

Készletek: a számviteli törvény szerint a vállalkozó tevékenységét közvetlenül vagy közvetve, de nem tartósan szolgáló eszközök:
- amelyeket a rendszeres üzleti tevékenység keretében tovább értékesítési céllal szereztek be (áruk, göngyölegek, közvetített szolgáltatások)
- amelyek az értékesítést megelőzően a termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak (befejezetlen és félkésztermékek) vagy a már feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak (késztermékek)
- amelyeket az értékesítendő termékek előállítása vagy a szolgáltatások nyújtása során fognak felhasználni (anyagok)
- használatba vételükig azokat az anyagi eszközöket, amelyek a vállalkozó tevékenységét legfeljebb 1 évig szolgálják,
- növendék, hízó és egyéb állatok
- továbbá azok az eszközök, amelyeket a befektetett eszközökből ide átsoroltak.

Készletek bekerülési értéke: a számviteli törvény szerint a vásárolt készleteket beszerzési értéken, a saját termelésű készleteket előállítási költségen kell nyilvántartásba venni. A készlet bekerülési értéke a készlet megszerzése, előállítása érdekében a raktárba történő beszállításig felmerült, a készlethez egyedileg hozzákapcsolható közvetlen költségek összege.

Készpénzfelvételi limit: a bank által a kártyaszerződés szerint meghatározott 1 napon felvehető készpénz maximális összegét jelenti.

Kettős könyvvitel: a számviteli törvény szerint a gazdálkodó a kezelésében, használatában, illetve tulajdonában lévő eszközökről és forrásokról, továbbá a gazdasági műveletekről vezetett olyan nyilvántartása, amely az eszközökben és forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben rögzíti.

Kisvállalkozás: a 2004. évi XXXIV. Kis- és középvállalkozásokról szóló törvény szerint kisvállalkozásnak minősül az az egyéni vállalkozás, gazdasági társaság ill. szövetkezet, amelynek
- összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és
- éves nettó árbevétele legfeljebb 7 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 5 millió eurónak megfelelő forintösszeg, továbbá
- ha abban az állam, az önkormányzat vagy a kis-és középvállalkozásnak minősülő vállalkozáson kívül eső vállalkozások tulajdoni részesedése - jegyzett tőke vagy szavazati jog alapján - külön-külön vagy együttesen sem haladja meg a 25%-ot.
Nem kell alkalmazni ezt a korlátozást abban az esetben, ha a vállalkozás tulajdonosai olyan befektetők, amelyek nem rendelkeznek többségi irányítást biztosító befolyással.  

Korlátolt Felelősségű Társaság: társasági szerződéssel, egyszemélyes társaság esetén alapító okirattal létrehozott olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével (jegyzett tőke) alakul és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak a törzsbetét szolgáltatására, valamint a létesítő okiratban esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. Jogi személyiséggel rendelkezik.

Kötelezettségek: a számviteli törvény szerint a források közé sorolt szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz, kincstári vagyon részét képező eszközöknél a kezelésbevételhez kapcsolódnak.

Követelések: a számviteli törvény szerint a forgóeszközök közé sorolt különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozás által már teljesített értékesítéshez, szolgáltatáshoz, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez stb. kapcsolódnak és a másik fél által elfogadásra kerültek.  

Középvállalkozás: a 2004. évi XXXIV. Kis- és középvállalkozásokról szóló törvény szerint középvállalkozásnak minősül az az egyéni vállalkozás, gazdasági társaság ill. szövetkezet, amelynek
- összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és
- éves nettó árbevétele legfeljebb 40 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 27 millió eurónak megfelelő forintösszeg, továbbá
- ha abban az állam, az önkormányzat vagy a kis-és középvállalkozásnak minősülő vállalkozáson kívül eső vállalkozások tulajdoni részesedése - jegyzett tőke vagy szavazati jog alapján - külön-külön vagy együttesen sem haladja meg a 25%-ot.
Nem kell alkalmazni ezt a korlátozást abban az esetben, ha a vállalkozás tulajdonosai olyan befektetők, amelyek nem rendelkeznek többségi irányítást biztosító befolyással.  

Közkereseti Társaság: a létesítésére irányuló társasági szerződéssel a tagok arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsátják. Alapvetően személyegyesítő vállalkozás, nem rendelkezik jogi személyiséggel.   

Lekötött tartalék: a számviteli törvény szerint a saját tőke eleme, amely főként az osztalékfizetési korlátok figyelembe vétele céljából a tőketartalékból és az eredménytartalékból elkülönített, lekötött összeget, továbbá a veszteség fedezetére kapott pótbefizetés összegét foglalja magába.

Létesítő okirat: gazdasági társaság alapításához szükséges, írásbeli formához kötött szerződés, dokumentum, amelyet ügyvéddel, jogtanácsossal ellen kell jegyeztetni, illetve bizonyos társasági formánál közjegyző által közokiratba kell foglaltatni. Elnevezése társasági formánként eltérő lehet:
- társasági szerződés:  Kkt., Bt., Kft. amennyiben több tag által alapított
- alapító okirat: egyszemélyes Kft., egyszemélyes Rt., zárkörűen működő Rt.
- alapszabály: nyilvánosan működő Rt.
Likviditás : A vállalat képessége fizetési kötelezettségeinek határidőnek megfelelő teljesítésére.

Lízing: Berendezések és beruházási javak (pl. gépek, járművek) bérbevétele. A lízing lehetővé teszi a beruházási tevékenység likviditást kímélő közép- és hosszúlejáratú finanszírozását.  

Lízingdíj: a vállalkozó által a lízingszerződés alapján fizetendő összeg, amelynek ellenében bizonyos eszközt meghatározott időtartamra birtokba, illetve használatba vesz. A lízing csoportosítása: pénzügyi lízing (amely a tulajdonjog átadásával, illetve vételi joggal, vevő kijelölési joggal jár) és az operatív lízing (amely kizárólag az eszköz előre meghatározott időtartamú használatára vonatkozik).
 
A pénzügyi lízing keretében beszerzett tárgyi eszközöket a számviteli törvény szerint beruházásként kell elszámolni a lízingbe vevőnél. A lízingdíjban lévő kamat nem része az eszköz bekerülési értékének. Az operatív lízingszerződés alapján kifizetett díjak költségként számolandók el.
 
Egyéni vállalkozásnál a személyi jövedelemadó törvény szerint a tárgyi eszközök, nem anyagi javak 1996. december 31-ét követő részletfizetéssel  történő vásárlása esetén - amennyiben a szerződés szerint a vevő legkésőbb az utolsó részlet törlesztésével vagy azt követően egy meghatározott időtartamon belül tulajdonossá válik- a vevő egyéni vállalkozó az így beszerzett eszköz beszerzési árának egészére alkalmazhatja az értékcsökkenési leírást, függetlenül a vételár kiegyenlítési módjától. Egyébként vállalkozói költségként számolandó el a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak lízingdíj címén kifizetett összegéből az ÁFA nélküli lízingdíj és egyéb járulékos költségeknek a szerződés szerinti futamidő 1 hónapjára eső összege, de legfeljebb a teljes lízingdíj havi 3 %-ának, ingatlan esetén 1,1 %-ának megfelelő összeg.
Lombard - hitel : Hitelnyújtás értékpapírok, betétek letétbe- ill. óvadékba helyezése ellenében

Maradványérték: a pénzügyi lízingszerződésben meghatározott érték, amelyen a lízingbe vevő a kérdéses eszközt a futamidő végén megvásárolhatja.  A számviteli törvény is használja ezt a fogalmat a befektetett eszközök hasznos élettartamának végén várhatóan realizálható értékre.

Mikrovállalkozás: a 2004. évi XXXIV. Kis- és középvállalkozásokról szóló törvény szerint mikrovállalkozásnak minősül az az egyéni vállalkozás, gazdasági társaság ill. szövetkezet, amelynek
- összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és
- megfelel a középvállalkozásoknál ismertetett egyéb feltételeknek.  

Monopolhelyzet: gazdasági erőfölény, meghatározott piac vonatkozásában kivívott vezető szerep, kivételes gazdasági pozíció.

Naplófőkönyv: egyrészt a személyi jövedelemadó törvény 5. sz. melléklet 1. pontja szerinti alapnyilvántartás az egyéni vállalkozók részére, másrészt a számvitelről szóló törvény szerint egyszeres könyvvezetést végző vállalkozások és egyéb szervezetek pénzforgalmi könyvelési módja. A naplófőkönyv a pénztárkönyvtől részletezettebb, mivel lehetővé teszi a bankszámla és a pénztár forgalmi adatainak elkülönítését, a pénzforgalmi követelésekre és kötelezettségekre, a pénzügyi eredmény elszámolására, a jegyzett tőkére és a tőketartalékra vonatkozó adatok könyvelését.

Nyilvántartási szám: az okmányiroda által az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező személyek nyilvántartása céljából adott azonosító, amelyet a vállalkozói igazolványban, illetve az egyéni vállalkozás iratain fel kell tüntetni.

Negatív adóalap: a társasági adótörvény hatálya alá tartozó vállalkozásnál a számviteli törvény szerinti adózás előtti eredmény és a társasági adóalap korrekciós tételek eredményéből adódó negatív összeg, amely a következő adóévekre elhatárolható. A vállalkozói jövedelem szerint adózó egyéni vállalkozónál a személyi jövedelemadó törvény szerint meghatározott veszteség szintén elhatárolható.

Pénzeszközök: a bankszámlán lévő pénzkövetelés, készpénz, deviza és valutakészlet és csekkek együttes értéke.

Pénztárkönyv: a személyi jövedelemadó törvény 5. sz. melléklet 1. pontja alapján azon tevékenységekre vonatkozóan kötelező a vezetése, mint alapnyilvántartás:
- amelyekre a magánszemély ÁFA levonási jogot érvényesít, illetőleg ÁFA   fizetésre kötelezett
- amelyeket a magánszemély egyéni vállalkozóként végez
- amelyekre a vezetését a magánszemély maga választja.
A pénztárkönyv minimális adattartalmát az 5.sz.melléklet 1.pontja tartalmazza.
Egyszeres könyvvezetést alkalmazó társas vállalkozás is vezethet pénztárkönyvet, bár vezetése nem célszerű, mert a számviteli törvény szerinti egyszerűsített beszámoló összeállításához szükséges adatok biztosításához több részletező nyilvántartásra van szükség, mint egyébként naplófőkönyv vezetése mellett.
Ráfordítások: a számviteli törvény szerint egyszeres könyvvezetést alkalmazó társas vállalkozás által az adózás előtti eredmény meghatározása során az adóköteles bevételekkel szemben elszámolt tételek összege.
A ráfordítás tételek részletezése:
-anyag- és árubeszerzés költségei
-személyi jellegű ráfordítások
-egyéb termelési, kezelési költségek, ráfordítások
= Ráfordításként érvényesíthető kiadások
-nem pénzben kiegyenlített, nem beruházási célú beszerzések
-természetbeni juttatások mvállalóknak, tagoknak
-nem pénzben kiegyenlített ráfordítások
= Ráfordítást jelentő eszközváltozások
-értékcsökkenési leírás
-értékvesztés
-kifizetett vásárolt készletek állomány változása (+/-)
= Ráfordítást jelentő elszámolásokVII. Ráfordítást jelentő elszámolások
ordítások összesen
Rendkívüli eredmény: a számviteli törvény szerint a kettős könyvvitelt vezető társas vállalkozó beszámolójában a rendkívüli bevételek és rendkívüli ráfordítások különbözete. A rendkívüli bevételek és ráfordítások függetlenek a vállalkozási tevékenységtől, a vállalkozó rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos gazdálkodási tevékenységgel nem állnak kapcsolatban. 

Részletező nyilvántartások: az egyéni vállalkozó által a személyi jövedelemadó törvény 5. sz. melléklete szerint vezetendő nyilvántartások:
- vevőkkel szembeni követelések nyilvántartása
- szállítókkal szembeni tartozások nyilvántartása
- tárgyi eszközök, nem anyagi javak nyilvántartása
- beruházási és felújítási költségnyilvántartás
- tőkejövedelmek nyilvántartása
- munkabérek, személyi jellegű kifizetések, a vállalkozói kivét nyilvántartása
- gépjármű használat, útnyilvántartás
- bizományba történő értékesítésre átadott, átvett áruk nyilvántartása
- egyéb követelések, egyéb kötelezettségek nyilvántartása
- leltár
- alvállalkozói nyilvántartás
- szigorú számadású bizonylatok nyilvántartása.
Rulirozó hitel: A hitellel a Bank által jóváhagyott keret erejéig ismétlődően kölcsönöket vehet fel, ha például anyagot/készletet/árut kíván vásárolni, vagy egyéb átmeneti finanszírozási igénye jelentkezik. A befolyó bevételeiből folyamatosan törlesztheti tartozását. A hitelkeret ezáltal feltöltődik, így újból igénybe veheti a keretösszeg ki nem használt részét.

Saját tőke: a számviteli törvény szerint a mérlegben kimutatott saját forrás, olyan tőkerész, amelyet a tulajdonosok végleges rendeltetéssel bocsátottak a vállalkozó rendelkezésére (jegyzett tőke, tőketartalék), vagy amelyet a tulajdonosok az adózott eredményből hagytak a vállalkozásnál (eredménytartalék, mérleg szerinti eredmény). A saját tőke része még a lekötött tartalék és kettős könyvvitelt vezetőknél az értékelési tartalék.

Statisztikai számjel: a 9027/1993. (SK.13.) KSH közlemény az egységes statisztikai számjel elemeiről szerint a gazdálkodók részére képzett 17 számjegyű statisztikai azonosító: 1-8 számjegy: törzsszám (adószám), 9-12. számjegy: szakágazati kód, 13-15. számjegy: gazdálkodási forma kód, 16-17. számjegy: területi, megye kód.

Székhely: a cégjegyzékben, illetve egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói igazolványban feltüntetett cím, amely a központi ügyintézés helye, amelyet cégtáblával kell megjelölni. (A különféle hatósági eljárások szerinti illetékesség megállapításának alapja.)

Tárgyi eszközök: a számviteli törvény szerint a mérlegben kimutatott rendeltetésszerűen használatba vett anyagi eszközök (földterület, telek, épület, építmény, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog, műszaki berendezés, gép, jármű, egyéb berendezés) és tenyészállatok, amelyek tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet.
Egyéni vállalkozók esetében a személyi jövedelemadó törvény a tárgyi eszközök meghatározása vonatkozásában azonos definíciót ad.

Tartalék: A számviteli törvény szerint az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozások esetén az egyszerűsített mérleg sajátos forrás eleme. Tartalmilag adózatlan „tartalék�, meghatározása közvetetten történik, a pénzforgalmi könyvelésben (naplófőkönyv) nem könyvelt eszközök (tárgyi eszközök és immateriális javak kivételével) és források különbségeként.

Tartalék = az egyszerűsített mérlegben szereplő saját termelésű készletek, fizetendő ÁFA-t nem tartalmazó vevőkövetelések, a jogszerűen igényelt, de a fordulónapig pénzügyileg nem teljesített támogatások, a pénzforgalmi követelések és kötelezettségek bevételként még el nem számolható árfolyamnyeresége együttes összege mínusz a forrás oldalon szereplő a vásárolt készletek záróállományához és immateriális jószág, illetve tárgyi eszköz beszerzéshez nem kapcsolódó szállítók levonható ÁFA-t nem tartalmazó összege, mínusz a céltartalék, mínuszt a pénzmozgáshoz nem kapcsolódó rövid lejáratú kötelezettségek közül, a jövőbeni kiegyenlítéskor költséget, ráfordítást jelentő kötelezettségek együttes összege.

TEÁOR: a KSH által kiadott nómenklatúra, 9003/2002. (SK.7.) KSH közlemény a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszeréről.

Telephely: az a hely, ahol az adóköteles tevékenységet folytatják, ideértve különösen a vállalkozó állandó üzleti, termelő, szolgáltató tevékenységének helyét. A cég tevékenysége gyakorlásának a székhellyel azonos városban, községben lévő helye.

Tételes átalányadózás: a személyi jövedelemadó törvény 57/A.,B.,C. §-a szerinti külön adózó jövedelem. 2001-től csak a fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemélyek választhatják, az egyéni vállalkozók nem.

Tőketartalék: a számviteli törvény szerint a tulajdonosoktól ellenszolgáltatás nélkül, véglegesen kapott vagyontárgyak, pénzeszközök, illetve külön jogszabály alapján átvett eszközök értéke. Cégbíróságon be nem jegyzett saját tőke elem.

Törzsbetét: korlátolt felelősségű társaság esetén a tag vagyoni hozzájárulásának megnevezése. Ezzel szemben az üzletrész a tag jogait és a társaság vagyonából őt megillető hányadot testesíti meg, alapja azonban a tagi törzsbetét.

Törzstőke: korlátolt felelősségű társaság esetén a cégbíróságon bejegyzett, a tagok által rendelkezésre bocsátott saját vagyon megnevezése, a törzsbetétek összessége.

Ügyvezető: a képviselő nevének pontos meghatározása korlátolt felelősségű társaság esetén. Ügyvezető(k) lehet(nek) a társaság tagjai és/vagy nem tagjai, azaz külső személyek is. Egy vagy több ügyvezető láthatja el a vezető tisztségviselői feladatokat, ha a társasági szerződés valamennyi tagot nem jogosítja fel az ügyvezetésre. Valamennyi tag látja el az ügyvezetést, ha a társasági szerződés így rendelkezik.

Üzleti év fordulónapja: az üzleti év utolsó napja, a beszámoló alapját képező könyvviteli zárlat napja.

Üzleti év: az az időtartam, amelyről számviteli beszámolót kell készíteni. 12 naptári hónapnál hosszabb nem lehet (kivéve: felszámolás időszaka). 2001. január 1-től bizonyos esetekben (külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepe, külföldi székhelyű anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalata) eltérhet a naptári évtől.

Üzletvezető: a képviselő nevének pontos meghatározása Közkereseti Társaság esetén. Üzletvezető(k) csak a társaság tagjai lehet(nek). Minden tag elláthatja, ha a társasági szerződés másként nem rendelkezik, csak azok a tagok láthatják el, akiket a társasági szerződésben ezzel megbíztak.
Betéti Társaság esetén üzletvezető(k) csak a társaság tagjai lehet(nek). Minden beltag elláthatja, ha a társasági szerződés másként nem rendelkezik, csak azok a beltagok láthatják el, akiket a társasági szerződésben a tagok ezzel megbíztak. Kültagok kizárólag akkor lehetnek üzletvezetők, ha nevük a társaság cégnevében szerepel.  

Vállalkozói kivét: a személyi jövedelemadó törvény értelmében az egyéni vállalkozónál önálló tevékenységből származó jövedelem az egyéni vállalkozói tevékenység során személyes munkavégzés címén költségként elszámolt összeg, amellyel szemben költség vagy más levonás nem érvényesíthető.

Vállalkozói jövedelem szerinti adózás: a személyi jövedelemadó törvény 49/A.,B.,C. §-a szerinti külön adózó jövedelem, amelynek lényege, hogy az egyéni vállalkozó fő szabályként a megállapított vállalkozói adóalapja után vállalkozói személyi jövedelemadót, vállalkozói osztalékalapja után az osztalékból származó jövedelemből adót fizet. A tevékenységből származó bevételt a személyi jövedelemadó törvény 10. számú melléklet rendelkezései szerint, a vállalkozói jövedelmet a vállalkozói bevételből legfeljebb annak mértékéig a vállalkozói költség levonásával határozza meg. Vállalkozói költségként a vállalkozói kivét és a vállalkozói bevétel elérése érdekében felmerült kiadás a személyi jövedelemadó törvény 11. sz. melléklet szerint számolható el.
 
Vállalkozói költség: az egyéni vállalkozónál a személyi jövedelemadó törvény szerint a vállalkozói jövedelem csökkentéseként figyelembe vehető kiadások, feltéve, hogy azok részben sem szolgálják a magánszemély személyes vagy családi szükségleteinek kielégítését. A jövedelemadó bevallás szerint csoportosított jogcímei: vállalkozói kivét, tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása, nem anyagi javak értékcsökkenési leírása, anyag, áru, göngyöleg beszerzési ára, a vállalkozói tevékenységgel kapcsolatosan felvett hitel, kölcsön után fizetett kamata, cégautó adó, a felsoroltakon kívüli, egyéb költség.  

Zsiró (Giro): Bankok közötti átutalási rendszer.