Szempontok digitális fényképezőgép kiválasztásához
A gép márkája Amennyiben lehetséges, válasszunk a fotózás vagy a digitális fényképezőgép gyártás terén ismert és elismert cég termékei közül! A noname gépek legtöbbször csak hangzatos reklámanyaguk alapján látszanak jobbnak, a gyakorlatban kevésbé jól használhatók, gyakran egyszerű webkamerát próbálnak fényképezőgépként eladni. Amennyiben az általunk megcélzott összegért vagy némileg többért találunk márkás gépet, válasszuk inkább azt! Ilyen gépek, a teljesség igénye nélkül: Sony, Canon, Nikon, Olympus, Fujifilm, KonicaMinolta, Kodak, Pentax, Ricoh, Sigma, Sanyo, Kyocera, Panasonic komolyabb modelljei, vagy a Hewlett Packard komolyabb modelljei.
A gép
formátuma Kompakt: A digitális fényképezőgépek legszélesebb kategóriája, minden olyan, viszonylag kis méretű gép ide sorolható, amely egymagában sokféle fotós feladatra alkalmas. Előnyük a relatíve kis méret és súly, valamint a széleskörű használhatóság, hátrányuk a későbbi korlátozott bővíthetőség. Egyszerűbb modelljeik hobbi és élményfotózásra, komolyabb modelljeik igényesebb amatőrfotózásra kiválóak lehetnek. SLRlike: tükörreflexes kinézetű. Meglehetősen erőltetett kategória. Az olyan, kompakt csoportba tartozó, formára komolyabb gépeket sorolják ide, amik a tükörreflexes gépek kialakítására, külsejére emlékeztetnek. Nem jelent feltétlenül komoly tudású gépet is, de a legtöbbet tudó kompakt gépek ide sorolhatók. Jelesebb modelljeik az igényes amatőrök kedvelt eszközei, de ha valakit behatóbban érdekel a fotózás, akár kezdőgépként is megfelelő lehet. Bridge: jelenleg nincs forgalomban ilyen gép. Egyfajta átmenet a komolyabb kompakt és a tükörreflexes (SLR) gépek között. Pl. a "tükörreflexes" keresővel ellátott Olympus Camedia E10, ami azonban komolyabb társaitól eltérően nem cserélhető objektíves. Tükörreflexes (DSLR, vagy DSLR): a tükörreflexes keresővel ellátott, cserélhető objektíves digitális gépek csoportja. (DSLR = Digital Single Lens Reflex). Általában profi fotósok, vagy a fotózás iránt érdeklődő komoly amatőrök használják. Előnye az igény szerinti szabad bővíthetőség, megannyi kiegészítővel és objektívvel. Hátránya a mérete és a súlya, valamint az ára.
A gépváz anyaga A gép külső
borításának anyaga. Legtöbb esetben műanyag, de sok gép váza nem korrodálódó,
könnyű fém (pl. alumínium, magnézium). A fémváz amellett, hogy elegánsabb,
várhatóan tartósabb is, viszont megdrágítja a gépet (azonos kategóriájú gépek
fémvázzal drágábbak), és jobban reagál a külső hőmérséklet változásaira. Ez
nyáron előny, mert a gép könnyebben lehűl, télen viszont kellemetlen lehet
kesztyű nélkül a jéghideg fémváz fogása.
Képérzékelő típusa Legtöbbször a CCD, SuperCCD, vagy CMOS megjelölésekkel találkozunk. A legelterjedtebb jelenleg a CCD képérzékelős gépek csoportja. SuperCCDt csak a Fujifilm gépeiben találunk, ez a cég saját fejlesztésű érzékelője. Nevének hangzatosságával ellentétben nem jelent feltétlenül jobb választást. Csak ez alapján ne döntsünk! Amennyiben nem drága, tükörreflexes gépet vásárolunk, a CMOS érzékelős gépeket lehetőleg kerüljük, mert a legolcsóbb és legrosszabb minőségű gépekbe raknak ilyen érzékelőt!
Szenzorhelyek száma A képérzékelőn található érzékelőhelyek száma. Nem sokat mond számunkra vásárlás során.
Effektív pixelek száma A
képalkotásban résztvevő tényleges képpontszám, milliószorosát megapixelnek
hívjuk. Példánkban a 3,9 millió pixel 4 megapixeles gépet jelent. Ez talán a
digitális fényképezőgépek köznyelvben is legismertebb jellemzője, azonban ne
tekintsük a választásnál legfőbb szempontnak! A megapixelszám nem jelent
automatikusan jobb képminőséget, csak nagyobb képméretet, ami természetesen
magával hozhatja a jobb minőséget is, de ez a jellemző inkább mennyiségi, mint
minőségi adat. Élmény és hobbifotózásra válasszunk 23 megapixeles gépet.
Képméret A gép által készíthető fotók hosszabb és rövidebb oldalának szorzata, pixelben megadva (pl. 2272x1704 pixel, ami egyenlő 3,9 megapixellel). Ha több értéket látunk, akkor ezen képméretek közül választhatunk a gép menüjéből.
Képarány A készíthető fotó oldalainak aránya. Példánk esetén 2272:1704 = 4:3. A digitális gépek többsége 4:3 képaránnyal dolgozik. Ez monitorunk képaránya is, így azon jobban érvényesül. Vannak gépek melyeknél választható a 3:2es hagyományos fotóképarány is, és a digitális tükörreflexes gépek általában csak 3:2 képarányban dolgoznak. Az értéknek a fotók papírra nagyításakor lehet jelentősége. A laborok nagy része hagyományos 3:2 képarányban dolgozik (pl. 15x10 cmes papírkép), de léteznek már olyan laborok is, amik a digitális 4:3 képaránynak megfelelő papírképet nagyítanak. Amennyiben nem találunk ilyen helyet és gépünk 4:3os képeket készít, az sem nagy probléma, mivel bármely egyszerű fotószerkesztő programmala a kívánt méretre vághatjuk a fotót. De még enélkül sem dől össze a világ. Amennyiben a kép alsó és felső szegélyén nincs fontos képelem, úgy válasszunk úgynevezett "fill" nagyítást, így képünk kitölti a papíméretet, de alulfölül lemarad egy kis szegély. Ha fontos a kép egésze, kérjünk a laborban "fit" nagyítást, így egész fotónk a papíron lesz, viszont a kép oldalainál vékony fehér szegély marad, amit otthon levághatunk, ha zavaró.
Érzékenység Gépünk fényérzékenységét jelöli, filmes mértékegységgel (ISO) számolva. A gépek többsége ISO 100 érzékenységet használ, ezt tekintsük alap érzékenységnek! Sok gépen lehetőség van ennél az értéknél nagyobb vagy kisebb érzékenység beállítására is. Ha kisebb érzékenységet állítunk(tegyük fel ISO 50et), úgy tisztább, kevesebb zajt (zavaró "mákosodást") tartalmazó fotót kapunk, de hosszabb ideig kell exponálnunk, hogy a kép kellően világos legyen. Alacsony érzékenység használata kellően világos, napsütéses helyen javasolt. Ha belső térben, vagy sötétebb helyen szeretnénk fotózni, akkor célszerű nagyobb érzékenységet (ISO 200, 400, 800 stb.) választani, mert így gépünk rövidebb idő alatt exponál és például a gépet kézben tartva sem rontja a fotót kezünk remegése, illetve a mozgó fotótémánk nem mozdul el ennyi idő alatt. A nagyobb érzékenység viszont rontja képeink minőségét. Zajos, "mákos" fotókat kaphatunk eredményül, melynek mértéke az érzékenység nagyságától is függ.
Zoom nagylátószögnél, zoom teleállásban A példánkban látott 35 mm, a zoomtartomány alsó értékét jelöli, a 105 mm pedig a zoom felső határát. A zoomtartomány nagyságát könnyen kiszámíthatjuk, ha a nagyobb milliméter értéket elosztjuk a kisebbel. Ez esetünkben 105/35 = 3. Tehát gépünk 3xos zoomra képes. Ez azonban csak felületes adat, aki további részleteket szeretne megtudni, olvassa tovább ezt a részt! Tehát a zoom két végpontját a legkisebb és az elérhető legnagyobb gyújtótávolság határozza meg. Ezt milliméterben számoljuk. A gyújtótávolság a gyakorlatban azt mutatja meg nekünk, hogy gépünk objektívje milyen széles szögben lát. Alapobjektívnek az 50 mmes gyújtótávolságú objektíveket tekintjük. Minél kisebb a gyújtótávolság, az objektív annál nagyobb területet képes befogni. Az érték minél nagyobb, annál keskenyebb területet fog be, de annál messzebbre is lát. A befogott szöget látószögnek nevezzük. 50 mm alatti érték esetén nagylátószögről beszélhetünk, az 50 mmnél nagyobb tartományban dolgozó objektívet teleobjektívnek hívjuk. A digitális fényképezőgépek esetén a könnyebb átszámíthatóság érdekében az előzőekben írt, filmes értékekkel számolunk, holott objektívjeik nagyon kis gyújtótávolságon dolgoznak. Egyszerűbb, olcsóbb digitális fényképezőknél, vagy a tükörreflexes gépek egyes cserélhető objektívjeinél találkozhatunk fix gyújtótávolság értékkel is, például 38 mm. Ebben az esetben fix objektívről beszélünk, ami nem rendelkezik zoom lehetőséggel és mindig ugyanazt a méretű a képmezőt fogja be. Lássuk példánkat! Példagépünk
jelen esetben 35 mmes (hagyományos filmes) értéknek megfelelő (nagy)látószöget
ad. Ez a szög, kb. vízszintesen 54,4 fok, de az átszámításába most hosszadalmas
lenne belemennünk. A 35 mmes érték kb. a kompakt digitális gépek átlagos
értéke. Ha az induló érték ennél kisebb, akkor gépünkkel nagyobb területet
tudunk lefényképezni. Ez például kisebb belső helységben jöhet jól, vagy, ha
nagy a rokonságunk és szeretnénk, ha mindenki a képen lenne. Néhány digitális
gép akár 28 mmnek megfelelő látószöget is adhat. Amennyiben fontos a nagyobb
terület befogása, pl. épületfotónál, vagy nagyobb embercsoport, tárgy,
viszonylag közelről való fotózásánál, úgy inkább ilyen értéknek megfelelő gépet
keressünk. A nagylátószög hátránya a viszonylag komoly képtorzítás lehet. Láthatjuk,
hogy kizárólag a zoom nagyságának figyelembevétele tévútra vezethet minket.
Mindig keressük meg hozzá a gyújtótávolság értékeket, hogy megbecsülhessük az
objektív által befogható képterület nagyságát, a látószöget is! Egy 38380 mm
közötti, és egy 28280 mm gyújtótávolság között dolgozó gép is 10xes zoomra
képes, használatukban mégis jelentős eltérések lehetnek. Az első gép alapesetben
(38 mm) kisebb látószöget ad, így pl. belső terek fotózására kevésbé alkalmas,
végállásban (380 mm) azonban messzebbre láthatunk vele, így pl. vadon élő
madarak fotózására alkalmasabb lehet. A második gép pedig alapban (28 mm) nyújt
jobb látószöget, így pl. épületfotózásnál nagyobb sikereket érhetünk el vele. Lehetőségünk van korlátozottan gépünk gyújtótávolságtartományának növelésére vagy csökkentésére kiegészítő objektív konverterek megvásárlásával, főleg olyan gépek esetén, amelyek rendelkeznek az objektívház körüli adaptermenettel. Erről bővebben az "Adaptermenetátmérő" részben szólunk.
Digitális zoom A fent vázolt optikainak nevezett zoomon kívül szinte minden gépben használhatunk digitális zoomot is, kivéve például a komolyabb tükörreflexes gépeket. Míg az optikai zoomnál valós nagyítást kapunk, úgy a digitális zoom nem nyújt tényleges nagyítást, így részletesebb képet sem, csupán a meglévő képadat digitális kinagyítását, hasonlóan ahhoz, ahogy egy fotószerkesztő programban nagyíthatjuk a képünket utólag. Előnye abban rejlik, hogy mindez még a gép belsejében végbemegy és nem egy már tömörített, feldolgozott képpel tesszük meg. Átlag amatőr felhasználásban ennek nincs túl nagy jelentősége. Különösebb figyelmet ne szenteljünk ezen adatnak!
Képstabilizátor Újabban nagy reneszánszát éli ez a tulajdonság. Előnye, hogy kezünk természetes remegését a stabilizátor megpróbálja kompenzálni, így gyengébb fényviszonyok között, vagy nagyobb zoommal, kézből is van esélyünk éles kép készítésére. Használata azonban viszonylag korlátozott, végtelen ideig nem képes kiszűrni a remegést, tehát ne várjunk tőle csodát. A gép árát megdrágítja, de például 10xes zoom körüli gépeknél nagyon ajánlott ilyet választani.
Automata élességállítás (vagy autofókusz, AF) Ez esetben a gép önmaga állítja be a kép élességét. Néhány nagyon olcsó gép nem rendelkezik automata élességállítással. Ezeket fix fókuszos gépeknek nevezzük. Az ilyen gépek képein bizonyos távolságtartományon belül (például 60 centimétertől végtelenig) minden éles. Legnagyobb előnye a fix fókuszos gépeknek, hogy megspórolják a gép automata élességállításának sokszor több másodperces idejét, így szinte azonnal lehet velük exponálni. Az automata
élességállítással rendelkező digitális fényképezőgépek többsége az ún. kontraszt
érzékelés elvén állítja be az élességet. Legtöbbjük erre a kép közepén lévő
területet veszi figyelembe, de vannak gépek amelyeknél magunk is
meghatározhatjuk, hogy a képmező melyik területét használja élességállításra.
Általában a keresőben, vagy a hátsó LCD kijelzőn a képmezőben lévő kis négyzet
(téglalap) jelzi az éppen aktív fókuszmezőt. Az automata élességállítás előnye,
hogy kényelmes és általában pontos, hátránya, hogy több másodpercig is
eltarthat, így közben könnyen lemaradunk a valóban megörökíteni kívánt témáról.
Autofókuszsegédfény Gyengébb
megvilágítás esetén, például szobabelsőnél gyakran előfordul, hogy rendelkezésre
álló fény nem elegendő a gép automata élleségállító rendszere számára. Ilyenkor
egyszerűen képtelen beállni, és ideoda hintázik, bizonytalankodik az
élességállítás, vagy életlen kép a végeredmény. Ennek kiküszöbölésére némely gép
rendelkezik ún. autofókuszsegédfénnyel.
Kézi élességállítás Nem minden
szituációban célszerű az élességállítást a gép automatikájára bízni, illetve
vannak esetek, amikor az automatika nem dolgozik megfelelően. Ilyenkor jól jön,
ha az élességet mi magunk is beállíthatjuk. A kisebb gépeknél általában a
menüből választhatjuk ki a kézi élességállítást, a kép élességét pedig a hátsó
LCD kijelzőn kell ellenőriznünk, ami viszonylag gyenge felbontású ahhoz, hogy
kellően pontosan élesre állítsuk a képet. Több gépen segítségképpen megjelenik
egy mérőskála, amely az élesség távolságát mutatja, vagy a kép középső részét
kinagyítja a gép, hogy jobban láthatóvá váljék a megfelelő élesség. A gépek nagy
részén a megfelelő élesség esetén visszajelzést is kapunk egy kis világító pont
formájában.
Normál
fókusztartomány (közelpont)
Makró
fókusztartomány (közelpont)
Fehéregyensúly beállítása
Objektív fényereje rekesz (blende) Tömören
fogalmazva a rekesszel (blendével) szabályozhatjuk az objektíven keresztül a
gépbe jutó fény mennyiségét. Ez egy objektíven belül elhelyezkedő, kis
lamellákból álló szerkezet, közepén nagyjából kör alakú réssel. A rés átmérőjét
szabályozva csökkenthető, illetve növelhető a bejutó fény mennyisége. Vannak
esetek, pl. tűző nap, amikor egész szűkre állított rekesszel is kellően sok fény
jut be a kellően exponált képhez, míg egy gyengébben megvilágított helyen
tágabbra kell vennünk a rekeszt, hogy kellően megvilágított legyen fotónk.
Minimum záridő, maximum záridő A záridő
(megvilágítási idő) segítségével határozhatjuk meg, hogy gépünk milyen hosszú
ideig exponáljon. Az előző pontban írt rekesszel együtt tehát a két legfontosabb
tényezője annak, hogy fotónk mennyire lesz sötét, vagy világos. Könnyű
megérteni, hogy nyári napsütésben például egész rövid idő is elég lehet ahhoz,
hogy gépünkbe megfelelő mennyiségű fény jusson, míg pl. egy barlangban
fényképezve sokkal több időre van szükség, hogy elég fény jusson a gépbe. A
záridő tartomány akár több ezred, vagy tízezred másodperctől, több másodpercig
(komolyabb gépeken percig is) terjedhet.
Beépített vaku Általában a legtöbb digitális fényképezőgép rendelkezik valamilyen beépített vakuval, kivéve költségcsökkentés címén a nagyon olcsó, egyszerű gépeket és a legdrágább profi szerkezeteket, amelyeknél már egy beépített villanó megléte inkább felesleges tényező. Kétféle belső vakuval találkozhatunk. Az egyszerűbb, kisebb kivitelű gépeken a sima, előlapra szerelt beépített vakuval, a kicsit komolyabb gépeken pedig az úgynevezett felnyíló (popup) vakuval, mely a váz tetejénközepén, gombnyomásra vagy kézzel nyitható. Az előbbi az olcsóbb kivitel, de sajnos a sima beépített vakus kis gépek hajlamosabbak az ún. vörösszemeffektusra, valamint előfordulhat, hogy egyes esetekben a gép objektívjének árnyéka is rákerül a képre vakuzáskor. A felnyíló vakunál ez ritkább, mivel messzebb kerül a váztól és az objektívtől, viszont mechanikus mivolta miatt kicsit sérülékenyebb.
A vaku erőssége A beépített vakuk egyéb beállításoktól függően általában 23, az erősebbek 45 méterig nyújtanak jó megvilágítást. Az erősség a beállított rekesz és az érzékenység függvényében is változhat. A vaku erősségét az ún. kulcsszám adja meg. A digitális gépek beépített vakujai általában 1014es kulcsszámúak, a komolyabb külső vakuk akár 4050, vagy még nagyobb kulcsszámértékűek.
Külső vakucsatlakozás Ha
beépített vakunk fényereje, vagy szolgáltatásai nem nyújtanak számunkra kellő
alternatívát, úgy válasszunk olyan gépet, amelyen külső vaku csatlakozására is
van mód. Ez történhet ún. szinkronkábel segítségével, mely olcsóbb megoldás
viszont a vakut a kábel végén kézben kell fognunk, vagy vásárolnunk kell hozzá
külön vakusínt, amire elhelyezhetjük. A másik megoldás az ún. vakupapucs, így a
gépre helyezhető a külső vaku.
Vakumódok Itt a vaku viselkedését határozhatjuk meg. Ezen beállítások közül némelyik már az egészen egyszerű gépekben is elérhető. Nézzük az ismertebb beállításokat: Auto:
a fényviszonyoktól függően a gép maga dönti el, hogy szükségese bekapcsolnia a
vakut, vagy sem.
Expozíciókompenzáció Ha gépünket
valamely automata módban használjuk, a fénymérés után maga állítja be a
szükségesnek ítélt rekeszt és záridőt. Vannak azonban esetek, amikor a gép által
mért értékeket felül kell bírálnunk, hogy szépen megvilágított képet kapjunk. Az
expozíció kompenzáció segítségével "sötétíthetünk", vagy "világosíthatunk" a
képen. Példánkban 2 EV és +2 EV fényértékek között állíthatunk. A gép által
mért értéket vesszük 0 EVnek. Ehhez képest állíthatunk be 2vel kisebb, vagy
+2vel nagyobb fényességi értéket.
Fénymérés módja Gépünk a szükséges rekeszértéket és a záridőértéket a fénymérés során határozza meg. Ez általában a fényképezőgép expozíciós gombjának félig lenyomásakor történik meg. A fénymérés módjának állításakor azt szabályozzuk, hogy gépünk a képterület mely részein mérjen fényt, illetve mely területeket vegyen elsődlegesen figyelembe. Nem minden gépen állítható e funkció. A leggyakrabban használt fénymérési módok:
Rekeszelőválasztás Az előző ponthoz hasonlóan félig automata mód. Mi állíthatjuk be a kívánt záridőt, és a gép határozza meg mellé a jónak ítélt rekeszértéket.
Adaptermenetátmérő Egyes digitális fényképezőgépek objektívházához csatlakoztatható külön vásárolható adaptergyűrű, amely a teleszkóposan kinyúló objektívet veszi körbe. Szerepe kisebb fokban a sérülékeny objektív védelme. Másrészt viszont az adapter eleje is menetes, amelyre ugyanolyan menetátmérőjű kiegészítők helyezhetők fel, ezzel gépünk képességeit megsokszorozhatjuk. Ezen kiegészítők legtöbbször a fotózásban használt szűrők, vagy az objektív látószögét befolyásoló nagylátószögű, illetve telekonverterek lehetnek. A menetátmérő arról tájékoztat, hogy milyen átmérőjű gyűrűt kell keresnünk a boltokban. Az ilyen gépekhez létezik drágább gyári és olcsóbb utángyártott gyűrű is.
Sorozatfényképezés Szinte bármely gép rendelkezik a sorozatfényképezés képességével, melynek beállítása után az exponáló gombot folyamatosan nyomva tartva egymás után készülnek képeink. Ezen adatokból azt tudjuk meg, hogy gépünk milyen gyors egymásutánban képes fotókat készíteni, illetve maximálisan mennyi képet tud egymás után fényképezni egy sorozaton belül. Ha eléri a maximális képszámot, akkor a gépnek mentési időre van szüksége, hogy az elkészült fotókat eltárolja. Ez akár többször 10 másodperc is lehet. Ezután a sorozatfényképezés folytatható. Példa fényképezőgépünk 2 képet készít egy másodperc alatt és teszi mindezt maximálisan 10 kép hosszig. Átlagosan kb. 1,52 képkocka sebességet érnek el a gépek, de akad olyan modell amely 45 képkocka/másodperc sebességre is képes, de ez esetben csak néhány képet képes elmenteni, vagy kisebb képméretben képes ezt a sebességet hozni. Akadnak 810 képkocka/másodperc sebességre képes gépek is, de nagy általánosságban ezek jóval kisebb képmérettel dolgoznak, mint a gép által egyébként elérhető legnagyobb képméret.
Mozgóképfelvétel Az
állóképek világán túl szinte minden digitális fényképezőgép alkalmas valamilyen
minőségű videófelvételre is. Ez alól jelenleg technikai adottságaik miatt
kivételek a komolyabb tükörreflexes gépek, többnyire azért is, mert az ilyen
gépet vásárló réteg nagy része nem igényli ezt a kommersz funkciót. Azt tartsuk
szem előtt, hogy fényképezőgépünk filmfelvevő képessége nem lesz egyenértékű egy
digitális, vagy analóg videókamera képességeivel és viszont is igaz, hogy egy
videókamera állóképkészítési képessége nem mérhető össze egy digitális
fényképezőgép fotóminőségével és lehetőségeivel.
Távvezérlés A távvezérelés lehetősége az olcsóbb gépeknél nem adatott meg. Általában vezetékes vagy infra elven működő távvezérlőt használhatunk. Néhány gépen akár mindkettőre lehetőség van. A távvezérlés abban az esetben segíthet, ha nincs módunk a gép mögé állni, vagy pl. esti, hosszú záridős felvételeket készítünk állványról és a gép legkisebb remegésének kiszűrése érdekében távkioldóval exponálunk.
Állványmenet Gépünket fotóállványra erősíthetjük e szabványmenet segítségével. Anyaga legtöbbször műanyag, kicsit drágább gépeknél fém. Jó ha az állványmenet egy vonalban van az objektív középtengelyével, mivel pontosabb panorámaképek készítését teszi lehetővé, de ez ne legyen döntő szempont a választásunknál, mert az átlagos gyakorlatban ennek szinte semmi jelentősége.
Önkioldó Ezzel a képességgel szinte minden gép rendelkezik, még az olcsóbbak is. Segítségünkre lehet, ha például mi is szerepelni akarunk a családi csoportképen. Általában 10 másodpercre időzíthetjük a gépet, melynek végén megtörténik az expozíció. Némely gépen rövidebb, 23 másodperces késleltetés is beállítható, ez abban az esetben segíthet, ha nincs távvezérlőnk és állványról fényképezve a 23 másodperc elég, hogy lecsillapodjon a kezünk által az állványban keltett remegés.
Időzített sorozat Elég ritkán találkozhatunk e képességgel. Beállításával gépünk a beállított időközönként (pl. percenként vagy óránként) készít egy képet. Az így kapott képeket összefűzve érdekes sorozatot kapunk például egy virág kinyílásáról, vagy a napfelkeltéről.
Memóriakártya típusa
Géphez
csomagolt memóriakártya
Tömörítetlen formátum
Tömörítetlen képformátumként TIFF vagy RAW választható. A TIFF képformátum a
JPGhez hasonló, gép által feldolgozott kép veszteségmentes változata. Előnye,
hogy ezáltal jobb képminőséget kapunk, bár átlagos felhasználó számára szinte
semmi lényeges különbség sincs a sima JPG és a TIFF fájl között. Nagy hátránya,
hogy rendkívül méretes, egy JPG fájl méretének akár a 1015szörösét
elfoglalhatja, így a kezelése akár számítógépen, akár digitális
fényképezőgépünkben rendkívül nehézkes. A fényképezőgép egy ilyen kép készítése
után akár egy perc ideig is menthet egyetlen fotót.
Tömörített képformátum, tömörítés mértéke Jelenleg a jól ismert, elterjedt JPG formátum van általános használatban. A legtöbb gépben tömörítésének mértéke is állítható, így helyet spórolhatunk meg a memóriakártyán, viszont gyengébb minőségű képet kapunk végeredményül. Mindennapos felhasználásra bőven megfelelő minőséget nyújt.
Kereső A kereső a fényképezőgép azon része, amelynek segítségével a megfelelő képkivágást beállíthatjuk. A digitális fényképezőgépek többségén a hátsó LCD kijelző is használható keresőként, egyes gépeken csak ez használható, mivel nincs rajtuk külön kereső. A keresők gyakori fajtái:
LCD A
legolcsóbb digitális fényképezőgépek kivételével minden modell rendelkezik
színes, hátsó LCD kijelzővel. A gép beállítása esetén ezen böngészhetjük a
menűt, ellenőrizhetjük rajta a megfelelő képkivágást, mielőtt megnyomjuk az
exponáló gombot. Fontos információkat olvashatunk le róla a gép beállításait és
működését tekintve, és ezen nézhetjük vissza legelőször frissen készült
fotóinkat. Méretüket az átmérőjükkel szokták megadni, ami átlagosan 1,51,8 col
méretű. De előfordulnak nagyobb, 22,5 colos LCDk is. Egy átlagos méretű LCD
felbontása kb. 110130 000 képpont, tekintsük ezt mérvadónak!
Leggyakoribb külső csatlakozási lehetőségek USB,
FireWire, soros port:
képadataink számítógépre vagy nyomtatóra töltését szolgálják, illetve néhány
esetben a gép számítógéphez csatlakoztatását és onnan történő vezérlését. Néhány
esetben olcsóbb gépeket webkameraként is üzemeltethetünk számítógépre
csatlakoztatva. Távvezérlő, külső vakucsatlakozó: fentebb már részletesebben volt róluk szó. Videoout: szinte bármely kompakt gépen megtalálható a videó kimenet, kivéve a nagyon egyszerű modelleket. Segítségével TVre vagy videómagnóra köthetjük gépünket és a tárolt képeinket a TV képernyőjén nézhetjük vissza, vagy beállításainkat itt ellenőrizhetjük. A videómagnót felvételre állítva esetleg mozgóképfelvételre is lehetőségünk van az adott helyiségben, vagy tárolt képeinket vehetjük szalagra.
Akkumulátor Új
gépünkhöz szinte mindig csomagol a gyár egy garnitúra alkáli elemet. Ez
természetesen csak arra elég, hogy kipróbáljuk a gépet, viszonylag hamar
lemerül. Gépeink általában ceruzaelemet használnak, melyet hazánkban egyszerűen
ceruzaelemként hívunk. Érdemes lemerült elemeinket ugyanilyen méretű, tölthető
akkumulátorral pótolni. Ebből legtöbbször a NiCd vagy NiMH akku van
használatban, és egyszerre 2 vagy 4 akkumulátort helyezhetünk a gépbe. A 2
akkumulátoros gépek ennyivel is könnyebbek, viszont hamarabb kell bennük
cserélni az áramforrást. Nagyon ajánlott a gép vásárlásakor két garnitúra
akkumulátort és egy megbízható töltőt is beszerzni.
Méret és tömeg Egyértelmű tulajdonságok, válasszuk a számunkra legmegfelelőbb tömegű és méretű fényképezőgépet. A nehezebb gépek biztosabban kézben tarthatók, a bemozdulás és ezzel a kép életlenségének veszélye kisebb. Természetesen a súlyosabb darabok hosszabb távon kényelmetlenné válhatnak, a pihekönnyű, kis gépeket pedig akár az ingzsebünkben is szállíthatjuk.
|