1946.
szeptember 19. |
Zürichi
beszédében Winston Churchill felveti az Európai Egyesült Államok
létrehozásának gondolatát. |
1951.
április 18. |
Belgium,
az NSZK, Franciaország, Olaszország, Luxemburg és Hollandia ("a Hatok")
aláírják az Európai Szén- és Acélközösséget (ESZAK) megalapító szerződést
(Párizsi Szerződés). |
1955.
június |
A Hatok
Messinában ülésező külügyminiszterei megállapodnak az integráció
továbbfejlesztéséről. Létrejön a kormányközi bizottság Paul-Henri Spaak
elnökletével. |
1957.
március 25. |
A Hatok
Rómában aláírják az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az Euratomot
létrehozó Szerződéseket (Római Szerződések). |
1958.
január 1. |
Hatályba
lép a Római Szerződés. Az EGK Bizottság első elnöke Walter Hallstein, az
Euratom Bizottság első elnöke Louis Armand. |
1959.
július 21. |
Az Európai
Gazdasági Együttműködési Szervezet (OEEC) hét tagállama, Ausztria, Dánia,
Norvégia, Portugália, Svédország, Svájc és az Egyesült Királyság
megállapodnak az EFTA (Európai Szabadkereskedelmi Társulás) létrehozásáról.
A szerződés 1960. május 3-án lép hatályba. |
1961.
január 1. |
Az EGK
államok nemzeti vámjainak első részleges összehangolása. Cél az egységes
külső vámtarifa. |
1961.
február |
Az állam,
illetve kormányfők megállapodnak a szorosabb politikai együttműködésről. |
1961.
nyara |
Írország,
az Egyesült Királyság és Dánia felvételét kéri az EGK-ba. |
1962.
április. |
Norvégia
felvételét kéri az EGK-ba. |
1963.
január 14. |
De Gaulle
francia elnök megvétózza a brit tagságot. |
1963.
január 22. |
Franciaország és az NSZK Párizsban aláírja a barátsági és együttműködési
szerződést (Elysée Szerződés). |
1965.
április 8. |
Aláírják a
három Európai Közösség (ESZAK, EGK, Euratam) végrehajtó szerveit egyesítő
szerződést. |
1967.
tavasz |
Az
Egyesült Királyság, Dánia, Írország másodszor is benyújtja EGK csatlakozási
kérelmét. |
1967.
július |
Norvégia
másodszor is benyújtja csatlakozási kérelmét. |
1967.
július |
Svédország
benyújtja csatlakozási kérelmét. |
1968.
július 1. |
Létrejön a
vámunió és a közös külső vámtarifa. |
1968.
július 29. |
A
Közösségen belül garantálják a dolgozók szabad mozgását a közös munkaerőpiac
kialakítása érdekében. |
1969.
december 1. és 2. |
Állam-
illetve kormányfők találkoznak Hágában, hogy megvitassák az egységes piac
kiteljesítését, az integráció fokozását és az EK bővítését. Megállapodnak,
hogy a gazdasági és monetáris uniót (EMU) 1980-ra ütemezik, felgyorsítják az
integrációt és a politikai együttműködést. Arról is döntenek, hogy ismét
tárgyalásokat kezdenek Dániával, Írországgal, Norvégiával és az Egyesült
Királysággal. |
1970.
április 21. |
A Tanács
úgy dönt, hogy 1975-től az EK saját forrásokat kap. |
1970.
október 8. |
A
luxemburgi miniszterelnökről elnevezett, a gazdasági és monetáris unió
szakaszos eléréséről szóló Werner-tervet benyújtják a Tanácsnak és a
Bizottságnak. |
1972.
január 22. |
Aláírják a
Dánia, Írország, Norvégia és az Egyesült Királyság csatlakozási szerződéseit
az EGK-hoz. |
1972.
március 21. |
Bevezetik
a "valutakígyót": a tagállamok kormányai és a Tanács megállapodnak, hagy a
tagállamok valutáinak árfolyama egymáshoz viszonyítva 2,25%-nál nagyobb
mértékben nem lebeghet. |
1972.
szeptember |
Norvégia
népszavazással elutasítja az EK tagságot. |
1973.
január 1. |
Az EK
formálisan is kilenctagúra bővül (új tagok: Nagy-Britannia, Dánia,
Írország). |
1973.
március |
Írország,
Olaszország és az Egyesült Királyság kilép a valutakígyóból. A
pénzügyminiszterek fix árfolyam mellett a dollárral szembeni közös
lebegtetés mellett döntenek. |
1973.
július. |
Miniszteri
konferenciát tartanak Brüsszelben az EK és 46 afrikai, karibi és
csendes-óceáni ország (ACP országok) részvételével a kapcsolatok
alakításáról. |
1974.
december |
Párizsban
az állam-, illetve kormányfők megállapodnak, hogy Európai Tanács formájában
rendszeresen fognak találkozni. |
1975.
március |
Dublinban
az állam-, illetve kormányfők először találkoznak Európai Tanácsként. |
1975.
június |
Az
Egyesült Királyság népszavazással az EK-ban maradás mellett dönt. |
1975.
június |
Görögország kéri felvételét az EK-ba. |
1975.
szeptember |
Az EK és
Kína között hivatalos kapcsolatfelvételre kerül sor. |
1976.
július |
Megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások Görögországgal. |
1977.
március |
Portugália
kéri felvételét az EK-ba. |
1977.
július 1. |
Kilenc
EK-tag között teljesen megszűnnek a vámok. |
1977.
július 28. |
Spanyolország kéri felvételét az EK-ba. |
1978.
július. |
A brémai
Európai Tanács jóváhagyja az Európai Monetáris Rendszer (EMS) és az európai
valutaegység (ECU) létrehozására irányuló tervet. |
1978.
október |
Megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások Portugáliával. |
1979.
február |
Megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások Spanyolországgal. |
1979.
március 13. |
Az EMS
1979. január 1.-ig visszamenőleges hatállyal életbe lép. |
1979.
június |
Az Európai
Parlament első közvetlen, általános választása 9 tagországban. |
1981.
január 1. |
Görögország a 10. tagállammá válik. |
1985.
január 7. |
Jacques
Delors az EK Bizottság elnöke. |
1985.
június |
A
Bizottság beterjeszti az egységes piac kiteljesítéséről szóló Fehér Könyvet. |
1985.
december |
A
luxemburgi Európai Tanács-ülés megállapodik az intézményi reformról, a
Közösség felelősségeinek kiterjesztéséről és a külpolitikai együttműködés
jogi kereteiről. A szerződésmódosításokat az Egységes Európai Okmányban
összegzik. |
1986.
január 1. |
Spanyolország és Portugália belép a Közösségbe, 12-re emelve tagjainak
számát. |
1986.
február |
A 12
tagállam kormányai aláírják az Egységes Európai Okmányt. |
1987.
április |
Törökország kéri felvételét az EK-ba. |
1988.
február |
A
brüsszeli Európai Tanács-ülés megállapodik a pénzügyi rendszert és a közös
mezőgazdasági politikát megreformáló, valamint az EK Strukturális Alapját
megkétszerező "Delors I" csomagról. |
1988.
augusztus |
Diplomáciai kapcsolatok felvétele az Európai Közösségek és Magyarország
között. |
1988.
szeptember |
Magyarország és az EK aláírja a kereskedelmi és gazdasági együttműködési
megállapodást. |
1989.
június |
A madridi
Európai Tanács-ülés megállapodik a Delors bizottsági elnök felügyelete alatt
a központi bankok vezetői által kidolgozott, az EMU három szakaszos
létrehozásáról szóló "Delors-terv"-nek megfelelően a kormányközi konferencia
összehívásáról. |
1989.
július |
Ausztria
kéri felvételét az EK-ba. |
1990.
június |
A második
Schengeni Egyezményt aláírják Luxemburgban. |
1990.
július 1. |
Megkezdődik az EMU I. szakasza. |
1990.
július |
Ciprus és
Málta kéri felvételét az EK-ba. |
1990.
augusztus 21. |
A
Bizottság elfogadja a Német Demokratikus Köztársaság EK-ba integrálására
vonatkozó intézkedéscsomagot. |
1990.
október 3. |
A
Németországot egyesítő, a Németország Szövetségi Köztársaság és a Német
Demokratikus Körtársaság közötti Szerződés hatályba lép. Az öt új tartomány
az EK része. |
1991.
szeptember 16. |
Az Európai
Parlament ratifikálja az EK-magyar és az EK-lengyel Európa-Megállapodást
(Társulási Szerződést), s azok parlamenti ratifikálását ajánlja az EK
tagországainak. |
1991.
július |
Svédország
kéri felvételét az EK-ba. |
1991.
december |
Az Európai
Tanács csúcstalálkozója Maastrichtban. Az állam-, illetve kormányfők
megállapodnak az Európai Unió Szerződésének tervezetéről. |
1991.
december |
Brüsszelben az EK és Lengyelország, Magyarország és Csehszlovákia Európa
megállapodást írnak alá. |
1992.
február 7. |
Aláírják a
Maastrichti Szerződést az Európai Unióról. |
1992.
március |
Finnország
kéri felvételét az EK-ba. |
1992.
május |
Portóban
az EK és az EFTA külügyminiszterei aláírják az Európai Gazdasági Térséget
(EEA) megalapító megállapodást. |
1992.
május |
Svájc
felvételét kéri az EK-ba. |
1992.
október |
Londonban
sor kerül az EK Elnöksége, az EK Bizottsága és a Visegrádi Országok első
csúcstalálkozójára, melyen magyar részről Antall József miniszterelnök vesz
részt. |
1992.
november |
Norvégia
kéri felvételét az EK-ba. |
1993.
június 21-22. |
Az Európai
Tanács koppenhágai ülésén úgy határoz, hogy azok a közép- és kelet-európai
társult országok, melyek ezt kívánják, az Európai Unió tagjai lehetnek. |
1993.
október 12. |
A német
alkotmánybíróság kedvezően dönt az Európai Unióról szóló Szerződésről. A
ratifikáció minden tagállamban megtörtént. |
1993.
október 29. |
A
brüsszeli különleges csúcstalálkozón az Európai Unió állam-, illetve
kormányfői megállapodnak az új EU intézmények elhelyezéséről. Az Európai
Monetáris Intézet Frankfurtba, az Europol Hollandiába, az Európai
Környezetvédelmi Hivatal pedig Dániába kerül. |
1993.
november 1. |
Az Európai
Unióról szóló Szerződés hatályba lépése. |
1994.
január 1. |
Megkezdődik a gazdasági és monetáris unió II. szakasza. |
1994.
március |
Ausztriát,
Finnországot és Svédországot követően Norvégiával is lezárulnak a
csatlakozási tárgyalások. |
1994.
április 1. |
Magyarország hivatalos csatlakozási kérelmének benyújtása az Európai Unió
Tanácsának soros elnökségéhez. |
1994.
április 8. |
Lengyelország kéri felvételét az EU-ba. |
1994.
június 9-12. |
Az Európai
Parlament negyedik közvetlen választása. |
1994.
november |
A norvégok
52,2%-a az EU- csatlakozás ellen dönt. |
1995.
január 1. |
Ausztria,
Finnország és Svédország csatlakozik az EU-hoz. |
1995.
január 23. |
A
Bizottság Jacques Santer elnök alatt megkezdi ötéves ciklusát. |
1995.
március 26. |
A
Schengeni Egyezmény hatályba lép. A Benelux-országok, Franciaország,
Németország, Portugália és Spanyolország között nincs többé útlevél
ellenőrzés. |
1995.
június |
Az EU
társulási megállapodást köt Észtországgal, Lettországgal és Litvániával. |
1995.
június |
Románia és
Szlovákia felvételét kéri az EU-ba. |
1995.
július 18. |
Az EU az
új mediterrán politika részeként társulási megállapodást ír alá Tunéziával. |
1995.
október |
Lettország
felvételét kéri az EU-ba. |
1995.
november |
Az EU
társulási megállapodást ír alá Izraellel. |
1995.
november |
A
barcelonai euro-mediterrán konferencián az EU hosszú távú partnerségről
állapodik meg észak-afrikai és közel-keleti államokkal. Az egyik célkitűzés
2010-re egy európai-mediterrán szabadkereskedelmi övezet létrehozása. |
1995.
november |
Észtország
felvételét kéri az EU-ba. |
1995.
december |
Litvánia
és Bulgária felvételét kéri az EU-ba. |
1995.
december |
A madridi
Európai Tanács-ülés úgy dönt, hogy a leendő európai valuta neve Euró. Az EMU
bevezetésének üteme változatlan marad. 2002-től az Euró lesz az EMU
tagállamokban az egyetlen törvényes fizetőeszköz. |
1996.
január 1. |
Az EU és
Törökország közötti vámunió hatályba lép. |
1996.
január |
A Cseh
Köztársaság és Szlovénia felvételét kéri az EU-ba. |
1996.
december |
Dánia,
Svédország, Finnország és a nem EU-tag Norvégia, valamint Izland
csatlakoznak a Schengeni Egyezményhez. |
1997.
február |
Az EU és a
Palesztin Autonóm Hatóság társulási egyezményt írnak alá. |
1997.
április |
Az EU
halászati miniszterei a halászat 2001-ig tartó, 30%-kal történő drasztikus
csökkentésében állapodnak meg az EU-vizeket illetően. |
1997.
április |
Az EU és
Jordánia társulási egyezményt ír alá. |
1997.
július 8-9. |
A NATO
állam- és kormányfői madridi csúcstalálkozójukon határozatot hoznak
Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Magyarország csatlakozási tárgyalásokra
való meghívásáról. |
1997.
október |
Az
Amszterdami Szerződés aláírása. |
1997.
december |
Az Európai
Tanács luxembourgi ülése döntést hoz a bővítési folyamat megkezdéséről. |
1998.
március 31. |
Az Európai
Unió keleti irányú bővítési folyamatának ünnepélyes megnyitását követő
napon, kétoldalú kormányközi konferencia keretében az ún. Nyitó
Nyilatkozatok kölcsönös felolvasásával Brüsszelben megkezdődnek a hivatalos
csatlakozási tárgyalások Magyarország és az Európai Unió között. |
1999.
január |
Az EU 15
tagországából 11 megkezdi az átállást az egységes valuta használatára. Az
Euró egyelőre csak számlapénzként jelenik meg. |
1999.
március 16. |
A
Bizottság (korrupciós botrány miatt) testületileg lemond. |
1999.
március 25. |
Berlinben
az Európai Tanácsban ülésező állam- és kormányfők Romano Prodit kérik fel,
hogy állítson össze új Európai Bizottságot. Emellett határoznak az Európai
Unió fejlesztésének és bővítésének pénzügyi keretéről az Agenda 2000-ben
meghatározott 2000-2006-ig terjedő időszakra. |
1999.
május 1. |
Hatályba
lép az Amszterdami Szerződés, amely újabb területeket von közösségi
rendelkezés alá, s megfogalmazza a "szoros együttműködés" alapelvét. |
1999.
június 13. |
Európai
Parlamenti választások. |
1999.
szeptember 15. |
A
Parlament jóváhagyja az új Bizottságot, melynek elnöke Romano Prodi. |
1999.
december 1. |
Görögország csatlakozik a schengeni övezethez. |
2000.
március |
Lisszabonban kialakították az EU jövőjéről szóló elképzeléseket (e-Europe),
melynek értelmében a Közösség 2010-re a világ legversenyképesebb régiójává
válik. |
2000.
december |
A Nizzai
Szerződés olyan változtatásokat hoz az EU intézményrendszerében, melyek
lehetővé teszik az Unió keleti bővítését. |
2001. első
félév |
A svéd
elnökség alatt gyors ütemben zajlanak a csatlakozási tárgyalások a
Közép-Kelet Európai országokkal. |
2001.
december |
A Laeken-i
EU csúcson (Belgium) határoznak az Európai Konvent létrehozásáról és számos
egyéb, az EU-t megreformáló kérdésről. |
2002.
január 1. |
Forgalomba
kerülnek az euró érmék és bankjegyek. |
2002. év
eleje |
A nemzeti
valuták érméit és bankjegyeit fokozatosan bevonják. |
2002.
február |
Megalakul
az Európai Unió jövőjével foglalkozó Konvent. |
2002.
október |
Az Európai
Bizottság kiadja a 2002.- évi Országjelentéseket. |
2002.
december |
A
koppenhágai csúcstalálkozón 10 ország - köztük hazánk is - meghívást kap az
Európai Unióhoz való csatlakozásra. A belépés dátuma 2004. május 1. |
2003.
április 12. |
Ügydöntő
népszavazás során Magyarország igennel szavaz az Európai Unióra. |
2004.
május 1. |
Magyarország kilenc társával együtt teljes jogú tagjává válik az Európai
Uniónak, az EU eddigi legnagyszabásúbb bővítési „akciója� során. Az Unió
tagországainak száma ezzel 25-re emelkedik. A következő bővítés 2007-re
várható, amikor előreláthatólag Bulgária és Románia csatlakozik. |
A jövő
útjai |
Európa
újraegyesítése a 2004-es, majd 2007-es bővítésekkel még nem fejeződik be. A
háborúból magához térő balkáni országok, valamint Fehéroroszország, esetleg
Ukrajna és Moldávia lehetnek a következő tagok. Az EU-nak belső megújulása
mellett leginkább az fog az elkövetkező években fejtörést okozni, hogy hol
húzza meg keleti határait. Ezt várhatóan bel-, és külpolitikai konfliktusok
kísérik majd. De végül is az Unió az állandó kompromisszumokra épülő
haladással vált a világ legsikeresebb és legnagyszerűbb integrációjává. |