EU kronológia

1946. szeptember 19. Zürichi beszédében Winston Churchill felveti az Európai Egyesült Államok létrehozásának gondolatát.
1951. április 18. Belgium, az NSZK, Franciaország, Olaszország, Luxemburg és Hollandia ("a Hatok") aláírják az Európai Szén- és Acélközösséget (ESZAK) megalapító szerződést (Párizsi Szerződés).
1955. június A Hatok Messinában ülésező külügyminiszterei megállapodnak az integráció továbbfejlesztéséről. Létrejön a kormányközi bizottság Paul-Henri Spaak elnökletével.
1957. március 25. A Hatok Rómában aláírják az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az Euratomot létrehozó Szerződéseket (Római Szerződések).
1958. január 1. Hatályba lép a Római Szerződés. Az EGK Bizottság első elnöke Walter Hallstein, az Euratom Bizottság első elnöke Louis Armand.
1959. július 21. Az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet (OEEC) hét tagállama, Ausztria, Dánia, Norvégia, Portugália, Svédország, Svájc és az Egyesült Királyság megállapodnak az EFTA (Európai Szabadkereskedelmi Társulás) létrehozásáról. A szerződés 1960. május 3-án lép hatályba.
1961. január 1. Az EGK államok nemzeti vámjainak első részleges összehangolása. Cél az egységes külső vámtarifa.
1961. február Az állam, illetve kormányfők megállapodnak a szorosabb politikai együttműködésről.
1961. nyara Írország, az Egyesült Királyság és Dánia felvételét kéri az EGK-ba.
1962. április. Norvégia felvételét kéri az EGK-ba.
1963. január 14. De Gaulle francia elnök megvétózza a brit tagságot.
1963. január 22. Franciaország és az NSZK Párizsban aláírja a barátsági és együttműködési szerződést (Elysée Szerződés).
1965. április 8. Aláírják a három Európai Közösség (ESZAK, EGK, Euratam) végrehajtó szerveit egyesítő szerződést.
1967. tavasz Az Egyesült Királyság, Dánia, Írország másodszor is benyújtja EGK csatlakozási kérelmét.
1967. július Norvégia másodszor is benyújtja csatlakozási kérelmét.
1967. július Svédország benyújtja csatlakozási kérelmét.
1968. július 1. Létrejön a vámunió és a közös külső vámtarifa.
1968. július 29. A Közösségen belül garantálják a dolgozók szabad mozgását a közös munkaerőpiac kialakítása érdekében.
1969. december 1. és 2. Állam- illetve kormányfők találkoznak Hágában, hogy megvitassák az egységes piac kiteljesítését, az integráció fokozását és az EK bővítését. Megállapodnak, hogy a gazdasági és monetáris uniót (EMU) 1980-ra ütemezik, felgyorsítják az integrációt és a politikai együttműködést. Arról is döntenek, hogy ismét tárgyalásokat kezdenek Dániával, Írországgal, Norvégiával és az Egyesült Királysággal.
1970. április 21. A Tanács úgy dönt, hogy 1975-től az EK saját forrásokat kap.
1970. október 8. A luxemburgi miniszterelnökről elnevezett, a gazdasági és monetáris unió szakaszos eléréséről szóló Werner-tervet benyújtják a Tanácsnak és a Bizottságnak.
1972. január 22. Aláírják a Dánia, Írország, Norvégia és az Egyesült Királyság csatlakozási szerződéseit az EGK-hoz.
1972. március 21. Bevezetik a "valutakígyót": a tagállamok kormányai és a Tanács megállapodnak, hagy a tagállamok valutáinak árfolyama egymáshoz viszonyítva 2,25%-nál nagyobb mértékben nem lebeghet.
1972. szeptember Norvégia népszavazással elutasítja az EK tagságot.
1973. január 1. Az EK formálisan is kilenctagúra bővül (új tagok: Nagy-Britannia, Dánia, Írország).
1973. március Írország, Olaszország és az Egyesült Királyság kilép a valutakígyóból. A pénzügyminiszterek fix árfolyam mellett a dollárral szembeni közös lebegtetés mellett döntenek.
1973. július. Miniszteri konferenciát tartanak Brüsszelben az EK és 46 afrikai, karibi és csendes-óceáni ország (ACP országok) részvételével a kapcsolatok alakításáról.
1974. december Párizsban az állam-, illetve kormányfők megállapodnak, hogy Európai Tanács formájában rendszeresen fognak találkozni.
1975. március Dublinban az állam-, illetve kormányfők először találkoznak Európai Tanácsként.
1975. június Az Egyesült Királyság népszavazással az EK-ban maradás mellett dönt.
1975. június Görögország kéri felvételét az EK-ba.
1975. szeptember Az EK és Kína között hivatalos kapcsolatfelvételre kerül sor.
1976. július Megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások Görögországgal.
1977. március Portugália kéri felvételét az EK-ba.
1977. július 1. Kilenc EK-tag között teljesen megszűnnek a vámok.
1977. július 28. Spanyolország kéri felvételét az EK-ba.
1978. július. A brémai Európai Tanács jóváhagyja az Európai Monetáris Rendszer (EMS) és az európai valutaegység (ECU) létrehozására irányuló tervet.
1978. október Megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások Portugáliával.
1979. február Megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások Spanyolországgal.
1979. március 13. Az EMS 1979. január 1.-ig visszamenőleges hatállyal életbe lép.
1979. június Az Európai Parlament első közvetlen, általános választása 9 tagországban.
1981. január 1. Görögország a 10. tagállammá válik.
1985. január 7. Jacques Delors az EK Bizottság elnöke.
1985. június A Bizottság beterjeszti az egységes piac kiteljesítéséről szóló Fehér Könyvet.
1985. december A luxemburgi Európai Tanács-ülés megállapodik az intézményi reformról, a Közösség felelősségeinek kiterjesztéséről és a külpolitikai együttműködés jogi kereteiről. A szerződésmódosításokat az Egységes Európai Okmányban összegzik.
1986. január 1. Spanyolország és Portugália belép a Közösségbe, 12-re emelve tagjainak számát.
1986. február A 12 tagállam kormányai aláírják az Egységes Európai Okmányt.
1987. április Törökország kéri felvételét az EK-ba.
1988. február A brüsszeli Európai Tanács-ülés megállapodik a pénzügyi rendszert és a közös mezőgazdasági politikát megreformáló, valamint az EK Strukturális Alapját megkétszerező "Delors I" csomagról.
1988. augusztus Diplomáciai kapcsolatok felvétele az Európai Közösségek és Magyarország között.
1988. szeptember Magyarország és az EK aláírja a kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodást.
1989. június A madridi Európai Tanács-ülés megállapodik a Delors bizottsági elnök felügyelete alatt a központi bankok vezetői által kidolgozott, az EMU három szakaszos létrehozásáról szóló "Delors-terv"-nek megfelelően a kormányközi konferencia összehívásáról.
1989. július Ausztria kéri felvételét az EK-ba.
1990. június A második Schengeni Egyezményt aláírják Luxemburgban.
1990. július 1. Megkezdődik az EMU I. szakasza.
1990. július Ciprus és Málta kéri felvételét az EK-ba.
1990. augusztus 21. A Bizottság elfogadja a Német Demokratikus Köztársaság EK-ba integrálására vonatkozó intézkedéscsomagot.
1990. október 3. A Németországot egyesítő, a Németország Szövetségi Köztársaság és a Német Demokratikus Körtársaság közötti Szerződés hatályba lép. Az öt új tartomány az EK része.
1991. szeptember 16. Az Európai Parlament ratifikálja az EK-magyar és az EK-lengyel Európa-Megállapodást (Társulási Szerződést), s azok parlamenti ratifikálását ajánlja az EK tagországainak.
1991. július Svédország kéri felvételét az EK-ba.
1991. december Az Európai Tanács csúcstalálkozója Maastrichtban. Az állam-, illetve kormányfők megállapodnak az Európai Unió Szerződésének tervezetéről.
1991. december Brüsszelben az EK és Lengyelország, Magyarország és Csehszlovákia Európa megállapodást írnak alá.
1992. február 7. Aláírják a Maastrichti Szerződést az Európai Unióról.
1992. március Finnország kéri felvételét az EK-ba.
1992. május Portóban az EK és az EFTA külügyminiszterei aláírják az Európai Gazdasági Térséget (EEA) megalapító megállapodást.
1992. május Svájc felvételét kéri az EK-ba.
1992. október Londonban sor kerül az EK Elnöksége, az EK Bizottsága és a Visegrádi Országok első csúcstalálkozójára, melyen magyar részről Antall József miniszterelnök vesz részt.
1992. november Norvégia kéri felvételét az EK-ba.
1993. június 21-22. Az Európai Tanács koppenhágai ülésén úgy határoz, hogy azok a közép- és kelet-európai társult országok, melyek ezt kívánják, az Európai Unió tagjai lehetnek.
1993. október 12. A német alkotmánybíróság kedvezően dönt az Európai Unióról szóló Szerződésről. A ratifikáció minden tagállamban megtörtént.
1993. október 29. A brüsszeli különleges csúcstalálkozón az Európai Unió állam-, illetve kormányfői megállapodnak az új EU intézmények elhelyezéséről. Az Európai Monetáris Intézet Frankfurtba, az Europol Hollandiába, az Európai Környezetvédelmi Hivatal pedig Dániába kerül.
1993. november 1. Az Európai Unióról szóló Szerződés hatályba lépése.
1994. január 1. Megkezdődik a gazdasági és monetáris unió II. szakasza.
1994. március Ausztriát, Finnországot és Svédországot követően Norvégiával is lezárulnak a csatlakozási tárgyalások.
1994. április 1. Magyarország hivatalos csatlakozási kérelmének benyújtása az Európai Unió Tanácsának soros elnökségéhez.
1994. április 8. Lengyelország kéri felvételét az EU-ba.
1994. június 9-12. Az Európai Parlament negyedik közvetlen választása.
1994. november A norvégok 52,2%-a az EU- csatlakozás ellen dönt.
1995. január 1. Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozik az EU-hoz.
1995. január 23. A Bizottság Jacques Santer elnök alatt megkezdi ötéves ciklusát.
1995. március 26. A Schengeni Egyezmény hatályba lép. A Benelux-országok, Franciaország, Németország, Portugália és Spanyolország között nincs többé útlevél ellenőrzés.
1995. június Az EU társulási megállapodást köt Észtországgal, Lettországgal és Litvániával.
1995. június Románia és Szlovákia felvételét kéri az EU-ba.
1995. július 18. Az EU az új mediterrán politika részeként társulási megállapodást ír alá Tunéziával.
1995. október Lettország felvételét kéri az EU-ba.
1995. november Az EU társulási megállapodást ír alá Izraellel.
1995. november A barcelonai euro-mediterrán konferencián az EU hosszú távú partnerségről állapodik meg észak-afrikai és közel-keleti államokkal. Az egyik célkitűzés 2010-re egy európai-mediterrán szabadkereskedelmi övezet létrehozása.
1995. november Észtország felvételét kéri az EU-ba.
1995. december Litvánia és Bulgária felvételét kéri az EU-ba.
1995. december A madridi Európai Tanács-ülés úgy dönt, hogy a leendő európai valuta neve Euró. Az EMU bevezetésének üteme változatlan marad. 2002-től az Euró lesz az EMU tagállamokban az egyetlen törvényes fizetőeszköz.
1996. január 1. Az EU és Törökország közötti vámunió hatályba lép.
1996. január A Cseh Köztársaság és Szlovénia felvételét kéri az EU-ba.
1996. december Dánia, Svédország, Finnország és a nem EU-tag Norvégia, valamint Izland csatlakoznak a Schengeni Egyezményhez.
1997. február Az EU és a Palesztin Autonóm Hatóság társulási egyezményt írnak alá.
1997. április Az EU halászati miniszterei a halászat 2001-ig tartó, 30%-kal történő drasztikus csökkentésében állapodnak meg az EU-vizeket illetően.
1997. április Az EU és Jordánia társulási egyezményt ír alá.
1997. július 8-9. A NATO állam- és kormányfői madridi csúcstalálkozójukon határozatot hoznak Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Magyarország csatlakozási tárgyalásokra való meghívásáról.
1997. október Az Amszterdami Szerződés aláírása.
1997. december Az Európai Tanács luxembourgi ülése döntést hoz a bővítési folyamat megkezdéséről.
1998. március 31. Az Európai Unió keleti irányú bővítési folyamatának ünnepélyes megnyitását követő napon, kétoldalú kormányközi konferencia keretében az ún. Nyitó Nyilatkozatok kölcsönös felolvasásával Brüsszelben megkezdődnek a hivatalos csatlakozási tárgyalások Magyarország és az Európai Unió között.
1999. január Az EU 15 tagországából 11 megkezdi az átállást az egységes valuta használatára. Az Euró egyelőre csak számlapénzként jelenik meg.
1999. március 16. A Bizottság (korrupciós botrány miatt) testületileg lemond.
1999. március 25. Berlinben az Európai Tanácsban ülésező állam- és kormányfők Romano Prodit kérik fel, hogy állítson össze új Európai Bizottságot. Emellett határoznak az Európai Unió fejlesztésének és bővítésének pénzügyi keretéről az Agenda 2000-ben meghatározott 2000-2006-ig terjedő időszakra.
1999. május 1. Hatályba lép az Amszterdami Szerződés, amely újabb területeket von közösségi rendelkezés alá, s megfogalmazza a "szoros együttműködés" alapelvét.
1999. június 13. Európai Parlamenti választások.
1999. szeptember 15. A Parlament jóváhagyja az új Bizottságot, melynek elnöke Romano Prodi.
1999. december 1. Görögország csatlakozik a schengeni övezethez.
2000. március Lisszabonban kialakították az EU jövőjéről szóló elképzeléseket (e-Europe), melynek értelmében a Közösség 2010-re a világ legversenyképesebb régiójává válik.
2000. december A Nizzai Szerződés olyan változtatásokat hoz az EU intézményrendszerében, melyek lehetővé teszik az Unió keleti bővítését.
2001. első félév A svéd elnökség alatt gyors ütemben zajlanak a csatlakozási tárgyalások a Közép-Kelet Európai országokkal.
2001. december A Laeken-i EU csúcson (Belgium) határoznak az Európai Konvent létrehozásáról és számos egyéb, az EU-t megreformáló kérdésről.
2002. január 1. Forgalomba kerülnek az euró érmék és bankjegyek.
2002. év eleje A nemzeti valuták érméit és bankjegyeit fokozatosan bevonják.
2002. február Megalakul az Európai Unió jövőjével foglalkozó Konvent.
2002. október Az Európai Bizottság kiadja a 2002.- évi Országjelentéseket.
2002. december A koppenhágai csúcstalálkozón 10 ország - köztük hazánk is - meghívást kap az Európai Unióhoz való csatlakozásra. A belépés dátuma 2004. május 1.
2003. április 12. Ügydöntő népszavazás során Magyarország igennel szavaz az Európai Unióra.
2004. május 1. Magyarország kilenc társával együtt teljes jogú tagjává válik az Európai Uniónak, az EU eddigi legnagyszabásúbb bővítési „akciója� során. Az Unió tagországainak száma ezzel 25-re emelkedik. A következő bővítés 2007-re várható, amikor előreláthatólag Bulgária és Románia csatlakozik.
A jövő útjai Európa újraegyesítése a 2004-es, majd 2007-es bővítésekkel még nem fejeződik be. A háborúból magához térő balkáni országok, valamint Fehéroroszország, esetleg Ukrajna és Moldávia lehetnek a következő tagok. Az EU-nak belső megújulása mellett leginkább az fog az elkövetkező években fejtörést okozni, hogy hol húzza meg keleti határait. Ezt várhatóan bel-, és külpolitikai konfliktusok kísérik majd. De végül is az Unió az állandó kompromisszumokra épülő haladással vált a világ legsikeresebb és legnagyszerűbb integrációjává.