Munkavédelmi fogalmak magyarázata
·
ÁTTELEPÍTÉS: munkavédelmi
szempontból korábban üzembe helyezésre kötelezett munkaeszköz olyan
áthelyezése, amely üzembe helyezési, üzemeltetési körülményei tekintetében
lényeges változást okoz.
·
BALESET: az emberi szervezetet
ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül,
hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést,
mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált
okoz.
·
KOCKÁZAT:
a
veszélyhelyzetben a sérülés vagy az egészségkárosodás valószínűségének és
súlyosságának együttes hatása.
·
LÉTESÍTÉS:
az a folyamat, melynek eredményeként új üzem, munkahely jön létre, vagy
meglévő felújítása, bővítése, átalakítása, illetve gép telepítése
történik, függetlenül attól, hogy létrejötte után termelő vagy nem termelő
célra használják.
·
MEGELŐZÉS: a munkáltató által megtett vagy tervezett intézkedések a munkáltatói
tevékenység bármely fázisában, amelyeknek célja a munkával összefüggő
kockázatok megelőzése vagy csökkentése.
·
MUNKABALESET: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy
azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló
(sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.
·
BÁNYÁSZATI MUNKABALESET:
az a munkabaleset, amely a bányászati tevékenység során bármely
munkáltatónál következett be.
·
SÚLYOS AZ A BALESET (BÁNYÁSZATI MUNKABALESET), amely:
a)
a sérült halálát (halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek
bekövetkezésétől számított egy éven belül a sérült orvosi szakvélemény
szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), magzata vagy
újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását;
·
MUNKAESZKÖZ:
minden gép, készülék,
szerszám vagy berendezés, amelyet a munkavégzés során alkalmaznak vagy
azzal összefüggésben használnak (kivéve: az egyéni védőeszköz).
·
MUNKAHELY:
minden olyan szabad vagy zárt tér (ideértve a föld alatti létesítményt, a járművet is), ahol munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben munkavállalók tartózkodnak. Munkahelynek kell tekinteni a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozó munkavégzési helyét e törvénynek a 9. § (2) bekezdésében meghatározott rendelkezései tekintetében.
·
MUNKAKÉPTELEN: az a munkavállaló, aki a balesettel vagy egészségkárosodással összefüggő és gyógykezelést igénylő állapota miatt munkát nem tud végezni, függetlenül attól, hogy erre az időtartamra táppénzben részesül vagy sem.
·
MUNKAVÁLLALÓ: a szervezett munkavégzés keretében munkát végző személy.
·
MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐ:
olyan, a munkavállalók által választott
személy, aki a munkáltatóval való együttműködés során képviseli az
egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő
munkavállalói jogokat és érdekeket.
·
MUNKAVÉDELMI ÜZEMBE HELYEZÉS:
az a munkavédelmi eljárás, amelynek során az üzemeltető meggyőződik
arról, hogy az adott létesítmény, munkahely, technológia, munkaeszköz a
munkavédelmi követelményeket kielégíti, és üzemeltetését elrendeli.
·
MUNKÁLTATÓ: a munkavállalót szervezett munkavégzés keretében foglalkoztató. Munkáltatónak kell tekinteni a munkaerő-kölcsönzés keretében átengedett munkavállalót kölcsönvevőként foglalkoztatót, a kirendelt munkavállalót foglalkoztatót, a szakképzés keretében gyakorlati oktatást folytatót, valamint a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozót a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelmére vonatkozó rendelkezések [9. § (2) bekezdés] tekintetében. A társadalmi munka esetén munkáltató a társadalmi munka szervezője.
·
SÉRÜLÉKENY CSOPORT: az a munkavállalói
kategória, amelybe tartozó munkavállalókat testi, lelki adottságaik,
állapotuk következtében a munkavégzéssel összefüggő kockázatok fokozottan
fenyegetnek, illetve akik maguk is fokozott kockázatot jelenthetnek
munkavégzésük során (pl. fiatalkorúak, terhes, nemrégen szült, anyatejet
adó nők és szoptató anyák, idősödők, megváltozott munkaképességűek).
·
SZERVEZETT MUNKAVÉGZÉS: a munkaviszonyban, a közszolgálati, illetve a közalkalmazotti jogviszonyban, szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyban, a szakképző iskolákban a tanulói jogviszony keretében a szakmai képzési követelmények teljesülése során, továbbá a tanuló szerződés alapján, a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, a büntetés-végrehajtási jogviszonyban (előzetes letartóztatásban, elítéltként), a közigazgatási határozat alapján, a fegyveres erők, a fegyveres szervek (ideértve a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot és más rendvédelmi szervet), a katasztrófavédelem központi és területi szerveinek tagjai által szolgálati viszonyukban, a polgári szolgálatban végzett munka, valamint a munkáltató által kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott társadalmi munka. Szervezett munkavégzésnek kell tekinteni továbbá a 40. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazása szempontjából a munkavállalót nem foglalkoztató gazdasági társaság természetes személy tagjának személyes közreműködésével végzett munkát is.
·
TELEPHELY:
a tevékenység
(munkavégzés) gyakorlásának - a munkáltató székhelyétől különböző - helye,
ideértve a munkáltató fióktelepét is.
·
ÚJRAINDÍTÁS:
az olyan -
munkavédelmi szempontból korábban üzembe helyezett - munkaeszköz,
technológia újbóli üzembe helyezése, amelyet műszaki okból egybefüggően 30
napot meghaladóan nem használtak, vagy amelyen teljes szétszereléssel
együttjáró javítási munkafolyamatot végeztek.
·
VESZÉLYES:
az a létesítmény,
munkaeszköz, munkafolyamat, technológia, amelynél a munkavállalók
egészsége, testi épsége megfelelő védelem hiányában súlyos károsító
hatásnak lehet kitéve.
·
VESZÉLYES ANYAG: minden anyag vagy
készítmény, amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatása révén
veszélyforrást képviselhet, így különösen a
·
VESZÉLYFORRÁS: a munkavégzés során
vagy azzal összefüggésben jelentkező minden olyan tényező, amely a munkát
végző vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyre veszélyt vagy
ártalmat jelenthet. FORRÁS: Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) |