A Műszeroldal tudásbázisának egy oldala

A WEEE és az RoHS direktíva 2003. február 13-án érvénybe lépett két EU direktíva: az egyik az elektromos és elektronikus készülékek hulladékainak kezeléséről, a másik a berendezésekben található veszélyes összetevőkről rendelkezik. A két jogszabály rendelkezéseinek teljes megvalósítására közel 6 év áll a tagországok rendelkezésére. Az első határidő 2004. augusztus 13.: eddig az időpontig valamennyi tagországnak át kell vennie a két törvény rendelkezéseit saját törvénykezésébe. Ettől az időponttól számított további egy év áll a hatóságok rendelkezésére, hogy az elektromos és elektronikus készülékek hulladékairól (WEEE) rendelkező törvénynek megfelelően biztosítsák a leselejtezett eszközök térítésmentes visszavételének lehetőségét, valamint a készülékek gyártói által finanszírozott begyűjtés, kezelés, hasznosítás és hulladéklerakás rendszerét. A gyártók egyénileg felelősek az általuk 2005. augusztus 13-a után gyártott berendezésekért, míg a korábban piacra került eszközök hulladékairól közösen kell gondoskodniuk. A törvényi szabályozás előtti időkből hátramaradt eszközök hulladékainak kezelési költségét a gyártók beépíthetik az újonnan gyártott eszközök árába, mely költség a számlán külön feltűntethető Erre azonban csak egy átmeneti – 8 illetve nagyobb méretű háztartási eszközök esetében 10 éves– időszakban lesz lehetőség. A következő fontos határidő 2006. december 6-a. Erre az időpontra az EU tagországoknak – melyek száma addigra 25 lesz – el kell érniük a lakosonként évente begyűjtendő átlagosan 4 kg elektronikai hulladék mennyiséget. Ugyanerre az időpontra a gyártók számára is van kötelezettség: biztosítani kell a kategóriánként változó mértékben előírt hulladék újrahasznosítási rátát. Az Európai Bizottságnak 2004. augusztusáig biztosítania kell a törvényben előírtak teljesítésének ellenőrzési lehetőségét. A RoHS – veszélyes összetevők felhasználásáról rendelkező másik – direktíva rendelkezései szerint 2006. július 1. után nem kerülhet piacra olyan elektronikai berendezés, mely ólmot, higanyt, kadmiumot és hat vegyértékű krómot tartalmaz, vagy a felhasznált műanyag alkatrészeket PBDE vagy PBB gyulladáskésleltető anyaggal kezelték. Az elmúlt években folytatott ezirányú vizsgálatok megállapították, hogy a halogénezett gyulladáskésleltető vegyszerek mérgezőek és felhalmozódnak az élő szervezetben. A máj és idegrendszer fejlődési zavarait okozhatják és hatással vannak a pajzsmirigy hormonjaira is. Hosszú lebomlási idejük miatt a halogénezett gyulladáskésleltető anyagok koncentrációja a táplálkozási láncban felfelé haladva növekszik. A törvény által betiltott két hatóanyagon kívül további 70 féle vegyszert használnak gyulladáskésleltető tulajdonságuk miatt elektromos berendezésekben, nyomtatott áramköri lapokban, kábelszigetelésben, építőanyagok, bútorok és gépjármű ülések előállításakor. 2005. február 13-án a Bizottság áttekinti a szabályozás hatásait és az addig elért technikai és tudományos eredményeket figyelembevéve javaslatokat tesz a törvény szövegében esetleges változtatásra. Az utolsó kitűzött határidő 2008. december 31, amikorra az EU új begyűjtési kvótát és hasznosítási rátákat határoz meg. Lehetőség nyílik majd az eszközök újrahasználatát figyelembe vevő új kvóták meghatározására is. A WEEE és az RoHS direktíva letöltése (angol, pdf)

A WEEE és az RoHS direktíva

2003. február 13-án érvénybe lépett két EU direktíva: az egyik az elektromos és elektronikus készülékek hulladékainak kezeléséről, a másik a berendezésekben található veszélyes összetevőkről rendelkezik. A két jogszabály rendelkezéseinek teljes megvalósítására közel 6 év áll a tagországok rendelkezésére.

Az első határidő 2004. augusztus 13.: eddig az időpontig valamennyi tagországnak át kell vennie a két törvény rendelkezéseit saját törvénykezésébe.

Ettől az időponttól számított további egy év áll a hatóságok rendelkezésére, hogy az elektromos és elektronikus készülékek hulladékairól (WEEE) rendelkező törvénynek megfelelően biztosítsák a leselejtezett eszközök térítésmentes visszavételének lehetőségét, valamint a készülékek gyártói által finanszírozott begyűjtés, kezelés, hasznosítás és hulladéklerakás rendszerét.

A gyártók egyénileg felelősek az általuk 2005. augusztus 13-a után gyártott berendezésekért, míg a korábban piacra került eszközök hulladékairól közösen kell gondoskodniuk. A törvényi szabályozás előtti időkből hátramaradt eszközök hulladékainak kezelési költségét a gyártók beépíthetik az újonnan gyártott eszközök árába, mely költség a számlán külön feltűntethető Erre azonban csak egy átmeneti – 8 illetve nagyobb méretű háztartási eszközök esetében 10 éves– időszakban lesz lehetőség.

A következő fontos határidő 2006. december 6-a. Erre az időpontra az EU tagországoknak – melyek száma addigra 25 lesz – el kell érniük a lakosonként évente begyűjtendő átlagosan 4 kg elektronikai hulladék mennyiséget. Ugyanerre az időpontra a gyártók számára is van kötelezettség: biztosítani kell a kategóriánként változó mértékben előírt hulladék újrahasznosítási rátát.

Az Európai Bizottságnak 2004. augusztusáig biztosítania kell a törvényben előírtak teljesítésének ellenőrzési lehetőségét. A RoHS – veszélyes összetevők felhasználásáról rendelkező másik – direktíva rendelkezései szerint 2006. július 1. után nem kerülhet piacra olyan elektronikai berendezés, mely ólmot, higanyt, kadmiumot és hat vegyértékű krómot tartalmaz, vagy a felhasznált műanyag alkatrészeket PBDE vagy PBB gyulladáskésleltető anyaggal kezelték.

Az elmúlt években folytatott ezirányú vizsgálatok megállapították, hogy a halogénezett gyulladáskésleltető vegyszerek mérgezőek és felhalmozódnak az élő szervezetben. A máj és idegrendszer fejlődési zavarait okozhatják és hatással vannak a pajzsmirigy hormonjaira is. Hosszú lebomlási idejük miatt a halogénezett gyulladáskésleltető anyagok koncentrációja a táplálkozási láncban felfelé haladva növekszik.

A törvény által betiltott két hatóanyagon kívül további 70 féle vegyszert használnak gyulladáskésleltető tulajdonságuk miatt elektromos berendezésekben, nyomtatott áramköri lapokban, kábelszigetelésben, építőanyagok, bútorok és gépjármű ülések előállításakor.

2005. február 13-án a Bizottság áttekinti a szabályozás hatásait és az addig elért technikai és tudományos eredményeket figyelembevéve javaslatokat tesz a törvény szövegében esetleges változtatásra. Az utolsó kitűzött határidő 2008. december 31, amikorra az EU új begyűjtési kvótát és hasznosítási rátákat határoz meg. Lehetőség nyílik majd az eszközök újrahasználatát figyelembe vevő új kvóták meghatározására is.

A WEEE és az RoHS direktíva letöltése (angol, pdf)