Borász
lexikon
Abroncs:
A fahordót gyűrűszerűen körülfogó és összetartó pánt. Általában fémlemezből
készül.
Aciditás:
Savasság.
Agraf:
Kapocs, amely pl. a pezsgősdugót rögzíti a palackhoz az erjedés és az érlelés
idején.
Akó:
Régi űrmérték. A magyar akó 53.72 liter, a bécsi akó (Fuder, Eimer) 56,589
liter.
akolás:
A hordó űrtartalmának meghatározására használt, vagy a hordóban levő folyadék
mennyiségének meghatározására való rúd.
akona:
A hordó felső nyílása, amelyen keresztül a hordót töltik. Azt a hordódongát is
szokták akonának nevezni, melyen a töltőnyílás van.
akonadugó:
Az akonanyílásba való dugót nevezik így. Általában esztergált fából készül, de
más anyagokból is készülhet.
aktív szén:
Felületaktív anyag, melyet színtelenítésre, szagtalanításra használnak a
borászatban.
alapbor:
Pezsgő, sherry, csemegebor készítésére felhasznált bor.
alfenék:
Azt a rácsot nevezzük így, mellyel a vörösbor készítésnél a törkölykalapot a
folyadék felszíne alatt tartják.
aljbor:
A leülepedett bornak az a része, mely közvetlenül az üledék felett helyezkedik
el, vagy az a fejtés alatt kifolyt bor, mely nem használható fel borászati
célokra.
alkohol:
Olyan szénhidrogén, amelyben egy vagy több hidrogénatomot hidroxilcsoport
helyettesít. A bor legfontosabb alkoholja az etil-alkohol (etanol, spiritusz,
borszesz).
alkoholos
erjedés:
Olyan biokémiai folyamat, amelynek során ( pl. cukrokból ) alkoholok képződnek.
A biokémiában megkülönböztetünk többek között alkoholos és tejsavas erjedést.
alkoholtartalom:
Az alkoholtartalmú italok etil-alkohol tartalmának mértéke térfogatszázalékban
vagy tömegszázalékban, vagy térfogat/tömeg aranyban kifejezve. A bor
alkoholtartalmát rendszerint térfogatszázalékban szokták megadni.( pl.:
Malligand-fok ).
állóképes:
Stabil. A bor tulajdonságai tartósak.
állópróba:
A bor állóképességét vizsgálják. Rendszerint hideg, meleg, levegő és
rázópróbából áll.
almasav:
A bor egyik legfontosabb sava, Mennyisége a borban 0-8 g / Liter körül mozog. Az
éretlen szőlő több, az érett szőlő kevesebb almasavat tartalmaz.
almasavbomlás:
MaIo-laktikus erjedés. Az almasavat baktériumok szén-dioxid keletkezése közben
tejsavvá bontják. A vörösboroknál előnyös lehet, de a lágy borokban káros
folyamat.
amfora:
Az ókorban a görögök, és a rómaiak által használt hosszúkás alakú, tárolásra
használt kétfülű agyagedény. Az ókorban űrmértéket is jelentett, mai mérések
szerint kb. 26,2 liter.
ampelológia:
Szőlészet
ampelográfia:
Szőlőfajta-leírás
antiodor:
Szagtalanításra alkalmas aktív szén.
antocianinok:
Növényi színanyagok. Ibolya, kék és vörös színűek lehetnek.
anyaélesztő:
Must, bor, pezsgő stb. erjesztésére használt, sok élesztősejtet tartalmazó
szuszpenzió.
apadás:
Az a folyamat, amikor a bor elpárolog, ezáltal veszít a mennyiségéből. Átlagos
mértéke 0,05-0,2 százalék között van havi szinten.
aperitif:
étvágygerjesztő ital. Ezek lehetnek akár a száraz, kemény borok, akár a száraz
(nyers) pezsgők.
areométer:
folyadékok sűrűség mérésére használt eszköz. Ilyen pl. a mustfokoló.
ausbruch:
(német kifejezés) Aszú.
ászkolás
(ászokolás):
A bor fahordós érlelése pince hőmérsékleten.
ászokhordó:
A bor kezelésére, érlelésére használt fahordó (általában tölgyfahordó).
asztali bor:
Egyszerű, könnyű, kb. 9-11 térfogatszázalék alkoholt tartalmazó bor.
aszú:
A nemesrothadáson átesett, nagy cukor- és savtartalmú szőlőből készült
borkülönlegesség.
aszúeszencia:
A kiválogatott aszúszemekből, önsúlyától kicsorduló színlé. Egy puttony (28-30
l) 1-1,5 l eszencia csordul ki.
aszútészta:
taposással vagy feltárógéppel tésztaszerű péppé feldolgozott aszúszőlő, amelyet
az aszúkészítés során a mustban áztatnak.
átalag
(ántalag):
70 literes tokaji boroshordó.
átalfa:
A hordóajtók rögzítésére használt keresztfa.
áterjesztés:
A bor másodlagos erjesztése.
atrapp:
Az eredetihez megszólalásig hasonlító borospalack utánzat. Kiállításokon látható
ilyen palack, mely külsőre ugyanolyan, mint bármely borosüveg, azonban vízzel
van megtöltve.
autolizátum:
Az élesztők önbomlásának terméke.
autolízís:
Az élesztők enzimjeikkel saját testüket bontják le. Nagy szerepe van a
pezsgőérlelés során.
avas bor:
Megöregedett, megvénült bor.
avinálás:
A bor szesztartalmának növelése szesz hozzáadásával. Magyarországon a
jogszabályok tiltják.
azbeszt:
A borászatban használt szűrőanyag. Egészségre káros, használatát több országban,
így hazánkban is tiltják.
vissza a lap tetejére
B
Babo-fok:
A klosternneuburgi mustfokoló fokbeosztása. Hasonlít a magyar mustfokoló
fokbeosztásához.
bacchanália:
Bacchus római isten tiszteletére rendezett lakoma, tivornya, orgia.
Bacchus
(Bakkhosz):
A bor és a vidámság istene a római mitológiában.
Bacchus-hordó:
A kétfüles kishordót nevezték így régen
bagariaíz:
A bagariabőr illatára emlékeztető, érett, kellemes boríz.
bakszag:
kénhidrogén (záptojás) szag.
baktaíz:
Szekszárdon a Bakta-dombról nevezték el ezt a borhibát, amelyet a mosatlan hordó
okoz.
Balling-fokoló:
Oldatok sűrűségének mérésére használt areométer.
bálványsajtó:
Régi szőlősajtó. Nyomószerkezete az emeltyűként működő fagerenda, amit
rendszerint még kőnehezékkel is terheltek. Az állandó egyenletes nyomás kitűnő
mustminőség kinyerését teszi lehetővé.
barnatörés:
Borbetegség. A bor levegővel érintkező felszíne sárgásbarna vagy barna.
barrel:
Angol-amerikai űrmérték. Egy amerikai barrel = 1,6 hl kb. < /FONT >
barique-bor:
Új, esetleg pörkölt fahordóban erjesztett vagy érlelt bor. A fából kivont
vonadékanyagok teszik olyan jellegzetessé.
bársonyos:
Harmonikus vörösbor.
Baumé-fokoló:
Folyadékok sűrűségének mérésére szolgáló areométer.
bengéz
(böngész, bilingérez):
Szüret után a tőkén hagyott fürtöket gyűjtögető ember.
bentonit:
Ásványi eredetű, nagy felületű derítőszer.
berkél:
Széthasított mogyoróvesszővel a hordódongákat összeköti.
berlinikék:
Kékderítéskor keletkező, sötétkék színű folyadék.
beteg bor:
Mikroorganizmusok hatására élvezeti értékét vesztett bor.
bikavér:
Egri vörösbor különlegesség, amelyet több szőlőfajtából készítenek. Az Egri
bikavér, Kadarka, Kékfrankos, Cabernet, Kékoportó és Felér muskotály szőlőből
készül.
biling
(billing):
Szüret után a tőkén felejtett fürt.
billikom:
Iváshoz összegyűlt nagyobb társaság.
biszulfit:
Borkén (kálium-metabiszulfid).
bitter
(bitterbor):
Keserű ízű, nagy alkoholtartalmú aperitif.
blanc de
blancs (francia):
Fehérbor fehér szőlőből.
bodega:
Bortároló helyiség vagy borozó és falatozó. Spanyol nyelvű országokban
használják.
bokály:
Egyfülű, karcsú, mázas agyagkorsó.
bólé:
Gyümölcsből és borból, esetleg más szeszes italból, pezsgővel vagy szódavízzel
készített hideg ital.
bonifikatőr:
Javítóanyag. ízesítésre szolgáló növényi kivonat.
bor:
A gyümölcs, főleg szőlő levéből erjesztett szeszes ital.
boranya:
Az első fejtéskor visszamaradó borseprő népies neve.
borbetegségek:
Mikroorganizmusok okozta rendellenes borhibák. Legsúlyosabb, az ecetesedés.
borbölcső:
Dekantáló-, borkitöltő eszköz. Üledéket, főleg kicsapódott színanyagot
tartalmazó, fektetve tárolt vörösborok tálalásakor használt eszköz.
Borcsiszár:
olyan borkereskedő, ki üzletét nem éppen lelkiismeretesen folytatja és vevői
hiszékenységét szivesen kihasználja.
borcooler:
Borból készült, kisebb alkoholtartalmú ital.
borház:
Borkészítésre és tárolásra szolgáló, föld feletti épület.
borhibák:
A bor nem élőlények által okozta rendellenes elváltozásai.
borkén:
Kálium-piroszulfit, kálium-metabiszulfit (K2S205).
borkő:
A borkősav savanyú sója. Kálium-hidrogén-tartarát.
borkősav:
A bor legfontosabb sava. Mennyisége 1-5 g/l.
borkősav- és
glicerinerjedés (megfordulás):
Borbetegség. Baktériumok borkősavból ecetsavat és szén-dioxidot, glicerinből
ecetsavat, tejsavat és propionsavat termelnek.
borostyánkősav:
Alkoholos erjedéskor képződik cukrokból.
borpárlat:
A bor lepárlásával nyert magas alkoholtartalmú pálinka.
borrendek:
A borbarátok önkéntes társadalmi szervezetei. A kulturált borfogyasztás
népszerűsítésére törekszenek. Magyarországon az első borrend 1976-ban, Vaskúton
alakult. Tagjai borászati rendezvényeken feltűnő, jellegzetes, díszes öltözékben
jelennek meg.
borseprő:
A letisztult újbor üledéke. Főleg élesztőt és borkövet tartalmaz.
borszesz
(etil-alkohol, etanol):
A bor legfontosabb alkoholja.
bortörvény:
A bor készítésére, kezelésére, forgalmazására és a borhamisítás tilalmára
vonatkozó jogszabálygyűjtemény .
borvidék:
Nevezetes bortermő táj, ahol a szőlővel betelepített terület aránya számottevően
nagyobb, mint más vidékeken. A borvidékeken a szőlőtermelésnek és a
borkészítésnek nagy társadalmi és gazdasági szerepe és hagyománya is van.
Magyarországon jelenleg 22 borvidék van.
borvirág:
Borbetegség. A bor levegővel érintkező felületén virágélesztők szaporodnak el,
és vékonyabb -vastagabb, fehér színű hártyát képeznek. A bor üressé, levegőízűvé
válik. Pimpós bor = borvirágos bor. < /FONT >
brandy:
Lásd borpárlat.
botrytis
cinerea (Sclerotiana fuckeliana):
A szőlő szürkerothadását okozó penészgomba. Kedvező körülmények között
nemesrothadás lép fel, amely az aszúkészítés alapja. blanc de blancs (francia):
Fehérbor fehér szőlőből.
Brix-fok:
Lásd: Balling-fok.
bródig:
Kenyérhéjízű bor. Bizonyos tokaji borok kiemelkedő jelzője.
brut
(francia, ejtsd: brüt):
Nyers, kevés vagy semmi cukrot, nem tartalmazó pezsgő.
buké:
A borok illat és zamat összhangja.
butélia
(butella):
Hosszú nyakú borospalack.
butéliás bor:
Palackérett bor.
büdöskő:
kén(-kő).
bütü:
A fa szálirányára merőlegesen vágott felület.
vissza a lap tetejére
C
cankó:
Másodtermésből származó, többnyire silány minőségű bor.
cefre:
Zúzott, erjesztésre előkészített gyümölcs, szőlő.
champagne-fleute (francia, ejtsd: sanpany-flőte):
Karcsú, hosszú szárú pezsgőspohár.
chaptalozás
(chaptalizálás):
Cukor hozzáadása musthoz (víz nélkül!), a bor szesztartalmának növelése végett,
Chaptal francia vegyész - Napóleon miniszterének - eljárása szerint.
citromsav:
A bor egyik természetes szervessav alkotóeleme.
Cladosporium
cellare (régebben Rhacodium cellare):
Nemes pincepenész. Megfelelő hőmérsékletű és páratartalmú pincében szaporodik
el, ezzel jelzi a jó pincét.
clairet:
Könnyű, világospiros bordeaux-i bor.
claret:
A bordeaux-i típusú vörösborok angol megnevezése.
Cooler:
Kevés alkoholt is tartalmazó, hűsítő ital.
COS:
A bor három fontos tulajdonságának rövidítése. Color = szín, odor = illat, sapor
= zamat. A "COS bor" elismerő minősítést jelent. < /FONT >
couleur
(francia, ejtsd: kulőr):
Színezőanyag, pl. karamell.
cukor-sav
arány:
A must cukor- és savtartalmának aránya.
cukrozás:
A must cukortartalmának növelése szacharóz (répacukor, nádcukor) hozzáadásával a
nagyobb alkoholtartalom kinyerése végett. a bor cukrozása hazánkban tilos.
vissza a lap tetejére
Cs
csap:
hordóból a bor kieresztésére szolgáló szerkezet.
csántér:
lsd. ászokfa.
csemegebor:
Legalább 15,0 legföljebb 22,5 térfogatszázalék szeszt tartalmazó, készített
likőrbor.
csendes bor:
Szén-dioxidot. nem vagy alig tartalmazó bor.
csersav:
A must és a bor egyik cserzőanyaga. A fanyarság egyik meghatározója.
csiger
(lőre):
A vízzel kiáztatott szőlőtörköly levéből erjesztett, borszerű ital.
csin:
A hordódongákon a fenék beillesztésére szolgáló vájat.
csobolyó:
Hordozható, lapos hordócska. Ivóedény.
csöbör
(cseber):
Egyfülű, vödör alakú edény. Űrmérték is: a pozsonyi csöbör 13,4 liter, az
erdélyi és dunántúli csöbör kb. 42 liter.
csömöszöl:
A szőlőszemeket sajtolás előtt összezúzza.
csuma:
A szőlőkocsány népies megnevezése.
csutora:
Kulacs.
csűrölés
(zurbolás):
A borkezelőanyagok elkeverése borban, kivételesen vízben. A folyadékot vékony
sugárban az egyik edényből a másikba öntik.
vissza a lap tetejére
D
darabban lévő
bor (darabban tartás):
A nem teljesen tele töltött hordóban levő (tartott) bor.
darabíz
(levegőíz):
Borhiba. A darabban tartott borok oxidációja során az alkohol egy része
aldehiddé oxidálódik.
degorzsálás:
A pezsgő seprőjének kilövetése.
dekantálás:
A bor leválasztása a seprőről.
dekolor:
Színtelenítő aktív szén.
demi doux
(francia, ejtsd: dömi du):
félédes.
demizson:
vesszővel (régebben náddal, szalmával) körbefont, füles üvegballon.
derítés:
Tisztító és stabilizáló borkezelési művelet.
derítővas:
A folyadék keverésére szolgáló fa- vagy fémlap.
deszulfitálás:
kéntelenítés. A kén-dioxid mennyiségének csökkentése fizikai és kémiai
módszerekkel.
dézsa:
Dongákból összeállított, nyitott, kétfülű faedény.
dézsmabor:
A földesúr számára a jobbágyok által tized fejében adott bormennyiség.
diglükozid:
két cukormolekulát tartalmazó antocianin.
dióíz:
Élesztők által termelt, főleg néhány cherryre jellemző boríz.
Dionüszosz:
Az ókori görög bor és szőlő istene.
direkt termő:
Nem oltott, hanem "közvetlenül" termő szőlőfajta, mert gyökere a filoxérának
ellenáll. Ilyen pl. az Izabella.
diszacharid:
Kettős cukor, mint pl. a szacharóz. A szőlő nem tartalmaz diszacharidot.
dohos hordó
(dohos íz):
Penészes hordó, amitől a bor is penészes (dohos) ízt kap.
donga:
A hordó, kád oldalait alkotó deszka.
dorni:
A boroshordó ajtajába beépített csavar, amivel a hordóajtót a helyére illesztik.
dugó:
A parafa dugó a paratölgy lehántolt héjából készül.
dugóíz:
Hibás dugó-előkészítésből származó, pl. penészes dugótól származó íz.
duplapasztás:
Vörösborkészítés során elválasztják a must egy részét a törkölytől, így kevesebb
mustra több színanyagban gazdag szőlőtörköly (szőlőhéj) kerül, megfelelő
érleléssel sötétebb vörösbor készíthető.
vissza a lap tetejére
E, É
ebbulioszkóp:
Oldatok forráspont-emelkedését meghatározó készülék.
ecetbaktériumok:
A bor ecetesedését okozó pálcika alakú baktériumok.
ecetsav:
Egészséges borokban az ecetsavtartalom legfeljebb O,5-0,8 g/l. Az ecetesedés a
bor legsúlyosabb betegsége.
Édes
tartalék:
Erjedésmentesen megőrzött must.
egéríz:
Borbetegség. A bornak az egérvizelet szagára emlékeztető íze van.
egres:
Éretlen szőlőfürt, szőlőszem. (átvitt értelemben).
eisaucin
(német, jégbor):
Megfagyott, vagy fagyos szőlőből nyert borkülönlegesség.
élénk bor:
Könnyű, közepes szénsavat is tartalmazó bor.
éles bor:
Nagy savtartalmú, esetleg szénsavat is tartalmazó bor.
élesztő:
A must és a bor legfontosabb mikroorganizmusa. A borélesztő, Saccharomyces
cerevisiae erjeszti a mustot borrá.
eperíz
(szamócaíz):
Kevés számú direkt termő fajta jellemző íze.
érdes bor:
Sok cserzőanyagot tartalmazó, kellemetlen ízű bor.
erjed:
Valamilyen szerves anyag mikroorganizmusok hatására átalakul, egyszerűbb
anyagokra.
erjedési űr:
Az erjedő anyag térfogat-növekedése miatt a hordóban, vagy az erjesztőtartályban
meghagyott űr.
eszencia:
Tömény ízesítőoldat szeszes italok készítéséhez.
etanol:
Etil- alkohol.
etikett:
Címke, boroscímke.
évjárat:
Egy adott év bortermése, az évjárat minősége nagyban függ az adott év időjárási
viszonyaitól.
expedíciós
likőr:
A pezsgő édesítésére használt cukoroldat, amely tartalmazhat aromaanyagokat is.
extrakt
(vonadékanyag)
A bor vagy a must elpárologtatása után visszamaradó anyag. A cukormentes
extrakt: az összes extrakt és a cukortartalom különbsége.
vissza a lap tetejére
F
fagyasztott
bor:
Fagyasztással töményített bor. A bor víztartalma fagyasztáskor jéggé alakul,
amely eltávolítása után a bor betöményedik, alkoholban gazdagabb lesz.
fagyott íz:
A megfagyott, majd felengedett szőlőből készült bor kellemetlen íze.
fajélesztő:
Színtenyésztett borélesztő.
fáradt bor:
Szénsavtartalmát vesztett, jellegtelen bor.
farkasalmaíz:
A farkasalma illatára emlékeztető kellemes boríz. Többek között a Merlot, és a
Cabernet fajtáknak is a farkasalmára hasonlító íze van.
faszesz:
Metil-alkohol, a pektinanyagok enzimes bontásakor keletkezik.
fátyolos:
Nem tükrös, nem tiszta bor.
fehértörés:
Az oxidálódott vas és a foszforsav vegyületének csapadéka által okozott
borzavarodás.
fejabroncs:
A hordó két végén található, erős, széles abroncs.
fejtés:
A tiszta bor leszínelése az üledékről.
feketetörés:
Az oxidálódott vas- és a cserzőanyagok vegyületének csapadéka által okozott
zavarodás.
félédes:
Édeskés bor.
felfordult
bor:
Megtörött bor.
félszáraz:
Kevés cukrot is tartalmazó bor.
fermentáció:
Erjedés.
fertály:
Negyedakó bor.
festőbor:
Más borok megfestésére is alkalmas bor.
filoxéra:
(Viteus vitifolii) Szőlőgyökértetű. Az európai szőlők gyökerén kóros
sejtburjánzást okoz. A múlt században nagy pusztítást végzett Európa
szőlőültetvényeiben, így hazánkban is.
finomszesz:
Kb. 96 térfogatszázalék alkoholt tartalmazó szesz.
Flanzy-eljárás:
Vörösbor-készítési módszer, szén-dioxid térben.
flaska:
Palack.
fojtott must:
Kén-dioxid hozzáadásával tartósított must.
fokolás:
A must sűrűségének mérése areo méterrel.
fordítás:
Törkölyre öntött borból készült bor.
főtt íz:
A hőkezelés során túlhevített bor kellemetlen íze.
friss bor:
Kellemes, üde, fiatal, bor.
fröccs:
Bor és szódavíz keveréke. 1 dl bor - 1 dl szódavíz: kisfröccs 2 dl bor - 1 dl
szódavíz: nagyfröccs 1 dl bor - 2 dl szódavíz: hosszúlépés 3 dl bor - 2 dl
szódavíz: házmester
fruktóz:
Gyümölcscukor.
funtfa:
Dongafa készítésére szánt fahasábok rakata.
fűíz:
Az éretlen szőlőből készült bor íze.
fűszerezett
bor:
Készített csemegebor, amelynek alkoholtartalma legalább 15,0, legföljebb 23
térfogatszázalék. A bor ízesítéséhez növényi fűszereket használnak.
G
gáttor:
A pince boltozott előtere.
gallon:
Angolszász űrmérték. Az angol gallon 4,56 liter, az amerikai gallon 3,785 liter.
galloz:
A musthoz vizet, és cukrot adva csökkenti a savkoncentrációt, a cukor
hozzáadásával növeli a must cukortartalmát, ezáltal kialakítja a must kívánatos
összetételét.
gantár:
ászokfa.
gipszezés:
Gipszport adnak hozzá a zúzott szőlőhöz, annak érdekében, hogy a bor savasságét
megnöveljék, vagy a vörösborok színét javítsák.
glicerin:
Háromértékű alkohol. Főleg a cukor erjedésekor keletkezik. Növeli a bor
sűrűségét.
glicerinerjedés:
Borbetegség, ( megfordulás ) kénezéssel kezelhető.
glükóz:
Szőlőcukor.
gömbölyű bor:
Harmonikus összetételű, testes bor.
gönci hordó:
Tokaji hordótípus, kb. 186 liter. Nevét Gönc községről kapta.
gyantás bor:
Görögországban, Attikában a fehérborokat általában gyantával ízesítik. A
gyantával ízesített bort retsinának nevezik.
gyógybor:
Borból készült gyógyító erősítő ital.
gyümölcsbor:
Gyümölcshól, de nem szőlőből készült borszerű ital.
H
habzóbor:
A pezsgőt utánzó ital, amelyben mesterségesen elnyeletett ásványi szénsav van.
hagymás
színű:
Pirkadt.
hamisítás:
Meg nem engedett anyagok, kezelési eljárások alkalmazása a borászati kezelések
során. A valóságot nem fedő megnevezések alkalmazása is hamisítás.
harmonikus:
A bor alkotóelemei összhangban vannak.
házasítás:
Többféle bor, must összekeverése határozott cél érdekében.
hébér:
Lopó.
hegyközség:
Szőlőtermelőkből alakult érdekvédelmi társulás.
hektoliterfok:
A szesztartalom mértékegysége, megfelel 1 liter abszolút alkoholnak.
heuriger:
Termelői borkimérés Ausztriában.
hibrid:
Különböző fajhoz vagy fajtához tartozó növények keresztezésével létrehozott
növényi egyed.
hidegkezelés
(frigorizálás):
A bort fagyáspontjához közeli hőmérsékleten hűtik a bort 6-8 napig. A borkő
kicsapódik a hideg hatására, melyet még hidegen szűrnek ki a borból.
hóbor:
A fagyasztott borból kicsapott jég olvadéka. Alkoholtartalma 1-2
térfogatszázalék.
hordó:
Abroncsokkal összefogott, hajlított dongákból készült tartály, általában
tölgyfából készül, vannak még gesztenyefából, eperfából, akácfából készült
hordók is.
hosszú bor:
Zamatos, testes bor, melynek íze a lenyelés után még hosszú ideig érezhető az
ember szájában.
hosszúlépés:
Fröccs.
hőkezelés:
Egyfajta borstabilizálási eljárás. A hidegkezelés során főleg a borkő, a
melegkezelés során pedig a fehérjeanyagok csapódnak ki a borból. Az enzimek, és
az élő szervezetek, mikroorganizmusok elpusztulnak.
húzós bor:
Aránytalanul magas cserzőanyag-tartalmú bor.
húzott minta:
Olyan borminta, amely a tartályban található bormennyiség minden rétegéből
tartalmaz bort. A tartály fenekére leeresztett mintavevő készüléket fokozatosan
emelik felfelé (húzzák) a tartály felszíne felé.
I
ibrik:
Öblös füles ivóedény.
icce:
Űrmérték. Egy magyar icce 0,848 liter, egy pozsonyi icce 0,839 liter, egy kis
(erdélyi) icce 0,707 liter.
illósavak:
A bor forralásakor elpárolgó savak gyűjtőneve. A bor legfontosabb illósava az
ecetsav.
impregnálás:
Szénsav elnyeletése borban.
irányított
erjesztés:
Szabályozott erjesztés, ( hő, nyomás, stb.). A hidegkezelés alkalmával a borból
kivonható a borkő, a melegkezelés alkalmával a borban a nemkívánatos élő
mikroorganizmusok pusztulnak el, az enzimek inaktíválódnak.
iskolázó
borkezelések:
Nem egyszerű pinceműveletek. A bort tisztábbá, állóképesebbé teszik. Ilyen
borkezelés a derítés, a szűrés, a hőkezelés is.
itóka:
egyfajta szeszes ital. Az 1950-es években készített, mesterséges borutánzatot
itókának nevezték.
J
jánosáldás:
A búcsúzás előtti utolsó pohár bor elfogyasztása a jánosáldás.
javító
borkezelések:
A bor összetételét, minőségét javító pinceműveletek. Javító borkezelés például a
savtartalom szabályozása, a szín javítása stb.
jégdugó:
A pezsgőspalack nyakába lerázott seprőt magában foglaló, jéggé fagyasztott
pezsgő. A degorzsálás művelete a jégdugó kilövetése, a pezsgő tisztításának
hagyományos művelete.
jegescukor:
Kristálycukor.
jerez:
Sherry.
K
kabinet:
Kiváló, elsőrangú.
káci:
Fából készült, csonka kúp alakú, álló bortároló edény. Vörösborok készítésénél
használatos.
kád:
Fából készült, nagyobb ovális, vagy kör alakú edény, a véglapján, a fenekén áll.
kádár:
Hordókat, dongás faedényeket (kádakat, kármentőket stb.) készítő mesterember.
kalap:
Az erjedő cefre felszínére emelkedő törkölyt nevezzük kalapnak, vagy
törkölykalapnak.
kálium-metabiszulfit:
Lásd: borkén.
Kálium-piroszulfit:
Lásd: borkén.
kaolin:
A bor derítésénél használt porcelánföld. A kínai Kao-ling hegyről kapta a nevét.
kapásbor:
A napszámosoknak a napszám mellé járó körülbelül 1 liter, nem a legjobb minőségű
(csiger) bor.
karaffa:
Üvegkorsó.
karamell:
Pirított cukorból készült, sűrű, barna színezőanyag, ami kis mennyiségben
sárgára színez.
karcos:
1. a szánsavtól csípős, még egészen ki nem erjedt bor. 2. karcolóan savanyú bor.
karikafa:
Fahordó.
kármentő:
1. Kisebb faedény, rendszerint két füllel rendelkezik, a lapos kármentő fül
nélkül készül. 2. Kocsmákban, csárdákban léccel elkülönített, védett tér.
kastélyos:
Világosvörös színű bor.
kazein:
Tejfehérje. Borderítőszerként is használják.
kázié:
Pezsgővártásnál a már letisztított seprőt tartalmazó fejjel lefelé állított.
palackok rakata.
kékalj:
kékderített bor üledéke.
kemény bor:
A nagy savtartalmú bor megnevezése.
kéndioxid:
A borászatban fertőtlenítőszerként használják. A kén elégetésekor keletkezik,
szúrós szagú mérgező gáz. Nyomással cseppfolyósítható. -> fertőtlenítés.
kénes íz:
A frissen kénezett bor íze, vagy a túlkénezett bor íze.
kénessav:
Bomlékony sav, amely csak vizes oldatban létezik. Antiszeptikus, redukáló,
valamint íz- és zamatképző hatású. A mustban és a borban részben kötött, részben
szabad állapotban van jelen.
kénezés:
A mustba, vagy a borba kénessavat, vagy kén-dioxidot juttatunk.
kénhidrogénszag (záptojásszag):
Borbetegség. Az élesztőgombák a borban található kénvegyületeket kénhidrogénné
redukálja.
kénlap:
Azbesztcsíkokra fölitatott kén, amelyet a boroshordók és a borospince kénezésére
használnak.
kenyéríz:
(brodig) kenyérhéjra emlékeztető kellemes boríz.
keresztakona
(srédli):
Szállítóhordók lezárására használt akonadugó.
keseredés:
Borbetegség. A bor cserzőanyagainak észterei okozzák.
kisfröccs:
1 dl bor - 1 dl szódavíz keveréke.
kiütési
hányad:
A lényerés mértéke, 100 kg szőlőből kinyert lé mennyisége.
klasszikus
pezsgőkészítés:
A hagyományos pezsgőkészítési módszer. A pezsgő palackban erjed, és a seprőjén
érik.
kocsányíz:
A zöld kocsányoktól eredeztethető borhiba.
konyak:
Franciaországban meghatározott területeken készített borpárlat.
kontrakció:
Térfogatcsökkenés például az erjedés során, vagy a folyadékok elegyítésekor. (A
bor erjedésénél a kontrakció körülbelül: 0,5 százalék).
korcsolya
(hordókorcsolya):
A szállítóhordók fel- és lerakására használt két végén vasalt fagerenda.
kóser bor:
A zsidó vallás előírásai szerint elkészített bor.
kotyogó:
Az erjesztőedény nyílására helyezett, vízzel töltött eszköz, amelyen át távozik
a szén-dioxid, de az eszköz garantálja a levegő kizárását az erjesztőedényből.
kovaföld:
Szűrőanyag. A kovaalgák porózus, üreges váza.
könnyű bor:
Közepes mennyiségű szeszt tartalmazó, általában száraz bor.
körfejtés:
Egyfajta borkeverési művelet, a művelet során a tartályból levett bort ugyanabba
a tartályba szivattyúzzák vissza.
kötőfa:
A boroshordók megtámasztására használt faék.
kövér bor:
Sok alkoholt és sok cukrot tartalmazó bor.
kulőr:
A cukor hevítésével sötétbarnára pirított színezőanyag.
kupás:
borházasítás.
kutyafej:
Fémcsap, amellyel az akonanyíláson át a hordóba töltik a bort.
küvé:
pezsgőkészítésre házasított és egalizált bor.
L
lágy bor:
Kevés savat tartalmazó bor.
lapos bor:
Túl lágy és jellegtelen bor.
lényeredék:
Az egységnyi mennyiségű (pl. 100 kg) szőlőből nyert lé mennyisége.
levegőíz:
Hosszabb ideig darabban tárolt bor íze.
levegőpróba:
A bor egyik állóképességének vizsgálata. A bort rendszeres, intenzív
levegőztetéssel kb. egy hétig megfigyelés alatt tartják, és figyelik, hogy a bor
levegő hatására megváltozik-e.
likőrbor:
Az ürmös, csemege, és likőrborok gyűjtőneve.
livó
(tőtike):
A hordók megtöltésére használt, négyszögletű fából készült nagyobb tölcsér.
Űrtartalma elérheti a 20 litert is.
lopó:
Üvegből készült, hosszú szárú felül öblös eszköz. Űrtartalma 2 decilitertől az 1
literig terjedhet.
lőre:
A csiger régi megnevezése.
M
magnum
palack:
A megszokottnál nagyobb űrtartalmú palack. A másfél literes pezsgőspalackot
nevezik magnumpalacknak általában.
magyar
mustfokoló:
Hazánkban hitelesített sűrűségmérő, melyet a must fokolására használnak.
majomtej:
A kierjedt, vagy félig kierjedt de meg le nem tisztult bor.
mannitos
erjedés:
Borbetegség. A túlmelegedés miatt az erjedésben megakadt mustokban az erjedés
során a gyümölcscukorból mannit, és tejsav képződik.
másolás:
A tokaji seprőjében erjesztett bor.
maszk:
A seprő letapadása a pezsgőspalack falán.
megfordulás:
Borbetegség, mely során ecetsav és szén- dioxid képződik. A betegséget
mikroorganizmusok okozzák, kénezéssel védekeznek ellene.
meizli:
egéríz
melegkezelés:
Borkezelési eljárás. Magasabb hőmérsékleten a borban található hőre érzékeny
fehérjék, és más anyagok kicsapódnak, a mikroorganizmusok elpusztulnak.
Pasztőrözéskor a bort 70-80 C- ra, érlelési céllal végzett melegkezelés
alkalmával 40 C- ra melegítik a bort.
melegpróba:
Borvizsgálati módszer, egyfajta állóképességi vizsgálat. Felbontatlan palack
bort 10 napig 30- 35 fok hőmérsékleten tartják, és a 10 nap lejárta után
vizsgálják a bor minőségét.
méricske:
/ lásd: fickó, fucsi /, fából készült, kisebb merítőedény.
meszely:
Űrmérték. Egy magyar meszely kb.: 0,42 liter, egy bécsi meszely kb.: 0,34 liter,
egy pozsonyi meszely kb.: 0,42 liter.
metaborkősav:
Borkő- stabilizáló anyaga.
metanol:
Metil- alkohol, faszesz.
mikrovinifikáció:
Szőlő és bortételek készítése kísérleti céllal, kis tételben.
minőségi bor:
Borkategória, melynek paramétereit hatóság írja elő. Csak olyan bort lehet
minőségi borként forgalomba hozni, amely ezeknek a minőségi előírásoknak
megfelel. A kategóriába sorolást az OBI / Országos Borminősítő Intézet / végzi.
misztella:
Párlattal, és sűrítménnyel feljavított must, amelyet borok édesítésére
használnak.
murci:
Erjedésben lévő, vagy félig kierjedt zavaros bor.
muskátliíz:
A szorbinsav, vagy a kálium-szorbát bomlásakor keletkező a muskátli szagára
emlékeztető kellemetlen íz.
must:
A szőlő friss leve.
mustfokolás:
A must sűrűségének mérése üvegből készült merülő mérőműszer segítségével. A
magyar mustfok azt mutatja meg, hogy egy kg must körülbelül hány dkg cukrot
tartalmaz.
mustsürítmény:
Főzéssel, vagy kifagyasztással készült töményített must. Többnyire a mustok
cukortartalmának megemelésére használják.
N, Ny
nagyfröccs:
2 dl bor és 1 dl szódavíz keveréke.
nedves
cukrozás:
Lásd galloz.
nehéz bor:
Testes, nagy alkoholtartalmú bor.
nemes
pincepenész:
Lásd: Cladosporium cellare
nemesrothadás:
Lásd: Botrytis cinerea.
neutrális
bor:
Jellegtelen, közömbös de nem hibás, beteg bor.
nyalós bor:
Kissé édeskés bor.
nyálkázás:
A must tisztítása ülepítéssel. A művelet után a bort kénezik, hogy ne erjedjen.
nyújtás:
A must vagy a bor mennyiségét meg nem engedett eszközök használatával
megnövelik. Vizet vagy más gyümölcs levét használják a művelethez.
nyújtott:
(ital) 1 dl bor, 2 dl szódavíz keveréke. (lásd: hosszúlépés).
nyúlósodás:
A lágy borok betegsége, amelyet a tömeges baktérium elszaporodás okoz. A bor
olajszerűen folyik. Levegőztetéssel, savtartalom- növeléssel, kénezéssel
védekeznek ellene.
O, Ö
O.B.I:
Országos Borminősítő Intézet.
O.I.V:
Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal 1924- ben alakult, Magyarország is
alapító tagja.
óbor:
Egy évnél idősebb bor.
opálos bor:
Kissé zavaros bor.
ordas bor:
Befülledt, szénsavat tartalmazó bor.
ordináré bor:
Közönséges, egyszerű vagy silány minőségű bor. A silányabb tokaji borokat is
nevezik így.
oxidatív
borkezelés:
Oxidációs folyamatokat is alkalmazó borkezelési eljárások.
oxidált bor:
Oxidációs folyamatokon átesett, túlzottan is oxidálódott bor.
ozmofil
élesztők:
A nagy cukortartalmú közegben is élő, és szaporodni képes élesztők megnevezése.
önderülés:
A bor természetes, spontán tisztulási folyamata.
Önemésztés:
Lásd: autolízís
önocianin:
A vörösborszőlő- fajták vörös színanyagainak gyűjtőneve.
önológia:
Borászat
Önológus:
Borász
P
palackálló
bor:
Stabil bor, amely palackba töltve hosszideig (károsan) nem változik.
palackbuké:
A hosszabb ideig palackban tartott borokban kialakuló, sajátságos, speciális
kellemes, nemes illat. és íz.
palackérett
bor:
Palackozásra előkészített, érlelt bor.
parafa dugó:
A paratölgy ( Quercius suber ) kérgéből készült henger alakú, palackok zárására
alkalmas rugalmas dugó. A parafa dugóval történő üveglezárás szinte egyidős a
modern borospalackok megjelenésével elterjedése a XIX. századra tehető.
párlási bor:
Párlásra szánt bor, amelynek alkoholtartalmat borpárlattal maximum 22,5
százalékra növelték.
pasztőrözés:
Csírátlanítás céljából történő borkezelési eljárás. A bort 70-80 C - ra növelik,
pár másodpercig ezen hőmérsékleten tartják, ezáltal borban található hőre
érzékeny káros anyagok kicsapódnak, a veszélyes mikroorganizmusok elpusztulnak.
pecsenyebor:
Korábban érvényben volt minőségi kategória. Az asztali boroknál tartalmasabb,
értékesebb, de nem "minőségi" bor.
pektin:
A szőlő egyik poliszacharidja. A borban folyamatosan elbomlik. A pektin
bomlásakor más anyagok keletkezése mellett metil-alkohol is keletkezik.
penészíz
(dohosság):
A rothadt szőlőből készült bor jellegzetes íze. Gyakran azonban penészes
eszközöktől, főleg penészes hordótól kaphat ilyen ízt a bor.
perlit:
Riolitos kőzet, őrleményét a borászatban szűrőanyagként használják.
pezsgő:
Borból (vagy mustból) készített, szénsavas bor. A szénsav, - pezsgő alapbor
esetén - cukor hozzáadásával keletkezik, zárt palackban, vagy tartályban
(tankban) keletkezik, ez a keletkezett természetes szénsav a borban megmarad.
pezsgőszínű
bor:
A kék héjú szőlőkből gyors sajtolással kinyert mustból készített bor. Színe
világos, a hagymára emlékeztető.
pH:
A bor savanyúságát mutatja. A kémiai értelemben vett pH-érték: a hidrogénion-
koncentráció negatív logaritmusa. A bor pH értéke nagyban függ a bor savainak
összetételétől, mennyiségétől. Fehérborok pH- ja 2,9 - 3,9 között mozog, a
vörösborok pH- ja 3,2 - 3,6 közé esik. A nagyobb pH- értékű borok lágyabbak, a
kisebb pH- jú borok keményebbek.
pimpós bor:
A borvirágos bor.
pince:
Részben, vagy teljesen föld alatti, vagy hegyoldalba vájt, bortárolásra használt
viszonylag állandó hőmérsékletű építmény.
pincemester:
A borospince szakképzett kezelője, vezetője.
pinceszer:
Több picét felkereső baráti borkóstoló.
pint:
Régi űrmérték. Egy pint = két icce. Egy magyar pint kb. 1,7 liter, egy bécsi
pint ( kupa ) 1,415 liter. egy pozsonyi pint 1,67 liter.
pintér:
Kádár, bodnár.
poliszacharidok:
Összetett szénhidrátok. A szőlő poliszacharidjai a keményítő, a cellulóz, a
pektinanyagok, és a pentozánok.
pórsáfrány:
Sáfrányos szeklice. A növény virágának főzetét valamikor a bor színezésére
használták.
présmust:
A törköly sajtolásával nyert mustfrakció.
primőr bor:
Már november, december táján készre kezelt, forgalomba hozott újbor. Nagyon
divatos Franciaországban, Kanadában stb.
próbaszüret:
A szüret időpontjának helyes meghatározása végett, - szüret előtt akár többször
is - kis mennyiségű szőlőt leszüretelnek, a szőlő levét kisajtolják, és
vizsgálják a cukor, és savtartalmat. Ha úgy ítélik meg, hogy a szőlő már elérte
a technológiai érettséget, megkezdik a szüretet.
puttony:
Hátra vehető régen fából ma fémből, műanyagból készült szőlőszállító edény.
R
rajnai kanna:
Fából készült, borossajtár. Általában csűröléskor használták.
rajnai
palack:
Hosszú nyakú, 0,7 vagy 0,75 literes borospalack. Minőségi borokat töltenek bele.
rámpás bor:
Kiforrott, de még le nem tisztult bor. Lásd: majomtej.
rázópróba:
Az egyik állóképességi vizsgálat. A palackozott bort több napon át rázógépen
rázzák. A próba a szállíthatóság próbája.
reduktív
borkezelés:
Az oxidatív folyamatok kizárásával végzett borkezelés, amelynek célja a szőlőből
származó erjedéskor keletkezett illat- , zamatanyagok megőrzése.
rezes törés:
A borban rézsók csapódnak ki.
rókaíz:
Néhány amerikai, és direkt termő hibrid fajta borának a róka szagára emlékeztető
kellemetlen íze.
rókaszínű:
Pirkadt, hagymaszínű.
rozébor:
Kékszőlőfajták rövid ideig tartó héjon erjesztésével, vagy gyors feldolgozásával
nyert világospiros színű bor.
rövid bor:
Olyan bor, melynek ízét már röviddel a lenyelés után nem lehet érezni.
S
Saccharomyces
cerevisiae:
Lásd élesztő.
sáfrányos
szeklice:
Lásd: pórsáfrány.
sajtó:
Növényi nedvek nyomással való kisajtolására szolgáló eszköz.
savtartalom:
A must és a bor savtartalma kötött, szabad, vagy részben kötött és félig kötött
(só) alakban tartalmazza. A must, és bor savanyú ízét a szabad, és a félig
kötött savak okozzák. A must, és bor savai: borkősav, ecetsav, almasav,
citromsav, tejsav, glükonsav, illósavak, stb. A savtartalmat általában
titrálással ( analitikai módszer ) állapítják meg.
savtompítás:
Savtartalom csökkentése szénsavasmésszel.
sec:
(Francia) Száraz, /nem édes ital.
seprő:
Az újbor üledéke. Főleg élesztőt és borkövet tartalmaz.
seprőbomlás
(seprőrothadás):
A seprő szerves anyagainak rothadása.
seprőbor:
Seprőből készült alkoholt tartalmazó ital. Hamisítvány, nem bor.
siller:
(német) Világospiros bor. Lásd: kastélyos.
spanyolföld:
Agyagföld. Régen borderítésre használták.
srédli:
A szállítóhordók zárására használják. Lásd: keresztakona.
stabil bor:
A bor a tulajdonságait hosszan megőrzi.
stabilizálás:
A bor tulajdonságainak - főleg tisztaságának - tartós megőrzését előirányzó
borkezelési eljárás.
steril
töltés:
Borpalackozás csíramentesítéssel.
stiches bor:
A megecetesedett bor.
Sz
szaflór:
A pórsáfrány virágzatából készült régebben borszínezésre használt főzet.
szalmabor:
A leszüretelt szőlőt szalmán töppesztik, és e szőlőből csemegebort készítenek.
Készítése néhány déli országra jellemző.
szamorodni:
(lengyel, jelentése: ahol termett.) Tokaji bortípus, aszúszemeket is tartalmazó
szőlőből készül. Száraz, és édes szamorodnit is készítenek.
száraz (bor):
Cukrot nem, vagy nagyon keveset tartalmazó bor.
száraz
cukrozás:
Répacukor musthoz való hozzáadása víz felhasználása nélkül.
szaturálás:
Gáz elnyeletése folyadékban. Például habzóbor készítésénél szén- dioxidot
nyeletnek el a borban.
szediment:
Üledék.
szén-dioxid:
Színtelen, a levegőnél másfélszer nehezebb gáz. Egy liter must erjedésekor 40-45
liter szén- dioxid gáz keletkezik. Belélegzése az emberi szervezetre káros, 30
százalék feletti CO2 koncentráció azonnali halált okoz.
színelés:
Az ülepítéssel megtisztított must vagy bor lefejtése az üledékről.
színtelenítés:
Aktív szénnel történő színtelenítő eljárás. Hibás borok színét kezelik ezzel az
eljárással.
szivornya:
Hajlított cső, különböző hosszúságú szárral van ellátva, a bor szinelésére
használják.
szúrólopó:
Kis mennyiségű borminta kivételére szánt, üvegből készült mintavevő. Lásd: lopó.
szűrés:
Folyadék átsajtolása lukacsos szerkezetű anyagokon a folyadék megtisztítása
céljából. A borászatban perlitet, kovaföldet, szűrőlapokat, szűrőgyertyákat,
szűrőmembránokat használnak.
szűrőgyertya:
Porcelánból, saválló acélszövetből készült henger, gyertya alakú szűrő eszköz.
szűrőlap:
cellulóz, pamut, perlit, kovaföld, stb. keverékéből készült változatos alakú, és
formájú préseléssel előállított szűrőanyag, általában lap formában hozzák
forgalomba.
szűrőmembrán:
Műanyagból készült szűrőhártya. Pórusmérete: 0,1- 10 mikrométer.
T
tájbor:
Egy bortermő tájról származó jobb minőségű asztali bor.
talajíz:
Egyes termőhelyeken a borok jellegzetes íze, amelyet (lehet hogy egyoldalúan) a
talajnak tulajdonítanak.
tankpezsgő:
Fémtartályban készített pezsgő. Minősége nagyon különböző lehet, az alapbortól,
és az érlelési időtől nagyban függ.
tannin:
Cserzőanyag.
taposókád:
A szőlő taposásánál használt kád, általában fából készült.
taposózsák:
A taposásra szánt szőlő befogadására szolgáló zsák.
tartarátok:
A borkősav sói, például a borkő.
tejsavas
erjedés:
Borbetegség. Lásd: mannitos erjedés.
teljes érés:
Az érettségi állapot, amikor a szőlő tömegében a legtöbb cukrot tartalmazza.
testes bor:
Sok vonadékanyagot tartalmazó bor.
típusbor:
Sajátos jelleggel nem rendelkező, egyszerű bor.
tirázsdugó:
Az erjedés és az érlelés idején a pezsgőspalackot lezáró dugó.
töltögetőbor:
A bor apadása miatt keletkezett hiányt ezzel a borral pótolják. Általában
erősebben kénezik.
törköly:
A sajtolás alkalmával visszamaradt kisajtolt szőlőszemek.
törkölybor:
Lásd: csiger, lőre.
törkölykalap:
A vörösszőlő héjon erjesztésénél az erjesztőkád tetejére összegyűlt törköly.
törött bor:
Kiválások vagy mikroorganizmusok elszaporodása miatt tisztaságát vesztett bor. (
például: fehértörés, barnatörés ).
törzsoldat:
1- 5 százalék kénessavat tartalmazó mustos, vagy boros oldat, melyet kénezésre
használnak. Vizes törzsoldattal edényeket, eszközöket fertőtlenítenek.
tőtike:
Hordók megtöltésére használt nagyobb négyszög alakú tölcsér. Űrtartalma elérheti
a 10 -20 litert is.
transzporthordó:
Borszállításra használt, max. 850 literes fahordó.
túlderítés:
A szükségesnél, a kívánatosnál vagy a megengedhetőnél több derítőanyag
hozzáadása a borhoz. A leggyakoribb a zselatinos túlderítés, aminek hatására
"fehérje-kiválásos" lesz a bor.
tükrös bor:
Tökéletesen tiszta, csillogó bor.
tüzes bor:
Nagy alkoholtartalmú bor.
tűzésszám:
A fahordók alakját meghatározó viszonyszám. A donga hasban és fejben mért
szélességének különbségével osztjuk a hasban mért szélességet, ez a hányados a
tűzésszám.
U,Ú,Ü,Ű
újbor:
Az utolsó szüretből származó bor.
utóérés:
A termény leszüretelése utáni érési folyamat. A szőlőnek nincs utóérése!
üde bor:
Fiatal, némi szénsavat is tartalmazó kellemes könnyű bor.
üledék:
A must. vagy a bor leülepedett részecskéit tartalmazó elegy.
ülepít:
A szuszpenzió lebegő részecskéit gravitációs erőtérben leülepíti.
üres bor:
Kevés illat- és zamatanyagot, vonadékanyagot, alkoholt tartalmazó jellegtelen
bor.
ürmös:
Növényi anyagok kivonatával ízesített likőrbor. A főtt ürmös mustból készül. A
mustot 30-35 százalék cukortartalom eléréséig ("főzik"), erjesztik, majd az
erjesztést egy kívánt pontnál szesz hozzáadásával megállítják. A zacskóban
belógatott fűszerkeverék kb. három hétig van a borban.
V
vadélesztők:
A mustot teljes egészében kierjeszteni nem képesek, és zavarják a nemes
borélesztő működését.
vakbírálat:
Borbírálat, amikor a bírák nem ismerik a bor adatait.
vánkosfa:
Az ászokfa és az ászokhordó közötti párnafa. Lásd aszok.
vápa:
A hordó fenekének homorulata.
vasbor:
A vérszegénység gyógyítására készített magas vastartalmú gyógybor.
vékony bor:
Kevés vonadékanyagot tartalmazó bor.
vermut:
Egyfajta ürmös bor.
vincellér:
A szőlő, és pincemunkákat irányító szakképzett alkalmazott.
vinírozás:
(régies) A bor alkoholtartalmának növelése szesszel vagy borpárlattal.
vinkó:
Silány minőségű, savanyú bor.
vinotéka:
Palackozott borok raktára vagy gyűjteménye. A nagy borválasztékkal rendelkező,
csak a borra specializálódott üzlet.
virágosodás:
Borbetegség. A bor felületén virágélesztők szaporodnak el. Megelőzhető, ha a
hordót állandóan teletöltött állapotban tartják.
vizahólyag:
Derítőszerként használták nemes fehérborok derítésére. A viza szárított
úszóhólyagja. Ma már alig van jelentősége.
W
Wagner- fok:
Azonos a Baumé fokkal. A fokoló méretei miatt alkalmatlan a pontos
sűrűség-meghatározásra.
Z, ZS
zamat:
A bor illat- és zamatanyagainak összessége.
záptojásszag:
A kénhidrogénes borok kellemetlen szaga.
zavaros bor:
Sok lebegő üledékanyagot tartalmazó bor.
zöldízű bor:
Eretlen szőlőből, éretlen kocsánytól származó kellemetlen boríz.
zselatin:
Borderítésre használt finom fehérje. A cserzőanyagokkal csapadékot képez, és a
csapadék köti meg felületén a bor zavarosságát okozó, lebegő anyagokat.
Forrás:
www.boraszat.hu |