DLNA - új szabvány a digitális szórakoztató elektronikábanA szórakoztató elektronikai rendszerek kábelerdő problémájára megoldást jelenthet egy olyan egységes ipari szabvány, mint amilyen a Digital Living Network Alliance (DLNA), amely lehetővé tenné, hogy több gyártó termékei is kommunikálni tudjanak egymással. A DLNA első
Interoperatibility Guidelines v1.0 (Együttműködési Iránymutatások v1.0)
dokumentuma, egy olyan hálózati architektúrát specifikál, melynek „rétegei” egy
vezetékes vagy vezeték nélküli Ethernet fizikai felületen alapulnak, és a
berendezések IPv4 (Internet Protokol version 4) hálózati protokoll szerint
kommunikálnak. Ez a széles körben elterjedt és költség-hatékony IP alap más
hálózatokon futó alkalmazásokat is engedélyez, és lehetővé teszi a berendezések
közvetlen Internetre csatlakozását is. A DLNA Interoperatibility Guidelines v1.0-ban alkalmazott szabványok és azok rétegei
A digitális otthoni hálózat berendezéseinek összekapcsolásán kívül meghatározták
azt is, hogy milyen médiaformátumokat kell felismernie és kezelnie a
berendezéseknek. A Interoperatibility Guidelines v1.0 által megkövetelt
(mandantory) JPEG, LPCM, MPEG2 formátumok egy együttműködési alapkonfigurációt
hoznak létre, amit opcionális formátumok egészítenek ki, melyek mindegyike
továbbításra és interpretálásra kerül, de az opcionális formátumokban lévő
tartalmakat át kell tudni kódolni a megkövetelt formátumba. A DLNA Interoperatibility Guidelines v1.0-ban alkalmazott opcionális médiaformátumok
Az opcionális médiaformátumokra vonatkozóan 2005. januárjában jelentetett meg a
DLNA egy kiegészítést, s így az együttműködési iránymutatás már számos a
PC, CE és MC berendezésben elterjedt médiaformátumot támogat. Az opcionális
médiaformátumot nem szükséges átkódolni, amennyiben mind a szerver mind a
lejátszó berendezés támogatja azt. Ugyanakkor ezeknek a berendezéseknek
is támogatniuk kell a megkövetelt formátumokat, hogy együttműködhessenek az
opcionális formátumokat nem támogató berendezésekkel.
|